A cégtörlések nagy számát a 2012-ben indított felszámolási és végelszámolási eljárások dömpingje magyarázhatja –jegyzi meg az Opten. Egy év alatt 33 137 céget töröltek a cégbíróságok, míg az eddigi rekordévnek számító 2010-ben 28 714-et. Az Opten szerint a törlések hátterében 61 százalékban a felszámolások, 19 százalékban pedig a végelszámolások álltak, és csak a dobogó legalsó lépcsőfokát foglalták el a kényszertörlések 5 százalékkal. (Az adóhivatal is csúcsra járt tavaly.)
Ezek az arányok a közeljövőben alaposan átalakulnak, mivel a kényszertörlések szerepe erőteljesen növekszik: a 2012-es 6022 kényszertörléshez képest 2013-ban 14 917 ilyen eljárást regisztrált az Opten, augusztus óta pedig a friss kényszertörlések száma minden egyes hónapban meghaladta a felszámolások és a végelszámolások együttes összegét – mutatott rá közleményében az Opten. A felszámolási eljárások száma 2013-ban jelentősen visszaesett, ami alapvetően annak köszönhető, hogy a kényszer-végelszámolások helyét átvette a kényszertörlési eljárás, amely sokkal ritkábban fordul át felszámolásba.
A felszámolások csökkenése nem a gazdaság állapotának javulását mutatja, hanem technikai okokra vezethető vissza – mondta Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Ezt bizonyítja, hogy a felszámolások a nagyvállalatokat sem kerülik el: a felszámolási toplista élén a 26 milliárd forintos árbevételű Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. áll, de a 10 legnagyobb eljárás alá került cég együttes éves árbevétele a speciális helyzetű Mal Zrt. nélkül is megközelíti a 100 milliárd forintot.
A szakember szerint a stagnáló gazdaság és a szigorodó jogszabályok miatt a cégalapítások erősen visszaestek: 2013-ban mindössze 32 481 új vállalkozás alakult, így az újkori cégtörténelemben először kevesebb működő céggel zárta az évet az ország, mint amennyivel indította. Egy évvel korábban 38 512 új vállalkozás alakult, míg 2011-ben 50 344 céget alapítottak. „A kényszertörlések megugrása megítélésünk szerint kedvező fejlemény. Azt jelenti, hogy a hatóságok jobban kihasználják ezt a tavaly március óta létező jogintézményt, és ezzel hozzájárulnak a cégvilág megtisztulásához. Kényszertörléssel legtöbbször azokat a cégeket szüntetik meg a cégbíróságok, amelyek nem lelhetők fel, vagy nem tesznek eleget adminisztratív kötelezettségeiknek. Márpedig e cégek között nagy számban találhatók olyanok, amelyek kifizetetlen adósságokat halmoztak föl más vállalkozások kárára” – mondta korábban az igazgató.
A cégek számának lassú eróziója nagyban köszönhető a 2013-ban a piac tisztulása érdekében hozott jogszabályoknak – írta az Opten. Egyebek között a cégvezetők azonosító adatainak szigorított nyilvántartása, a fizetési határidőkre és késedelmi kamatokra vonatkozó változtatások vagy a kft.-k kötelező törzstőke-emelése mind a szigorítás irányában hatnak. Az online pénztárgép beszerzési kötelezettség is afelé mutat, hogy az életképtelen vagy éppen „adómentes” kereskedésből élő cégek működésük beszüntetése mellett döntenek.
A kft.-k kötelező törzstőke-emelése 2013-ban még nem befolyásolta érdemben a cégfluktuációt, de 2014-ben, illetve 2015-ben már biztosan érezteti hatását a cégstatisztikákban, mivel várhatóan több tízezer vállalkozás fog az átalakulás vagy a végelszámolás mellett dönteni – mondta az Opten ügyvezetője, hozzátéve, hogy ez további megszűnési hullámokat indít majd, így idén várhatóan 40-45 ezer céget is törölhetnek.
