Az IPA, azaz az iparűzési adó maximális mértéke a legtöbb településen két százalék, bár ezt települése válogatja, mindenhol az önkormányzat dönti el, legyen-e vagy sem, illetve hogy ennek mekkora legyen a mértéke. Budapesten a maximális mértékű az adónem, de egyes települések úgy döntöttek, hogy nem élnek ezzel, így 0 százalékon tartják az IPA-t.
Vállalkozásoknak kifejezetten előnyös lehet, ha IPA-mentes településre viszik cégüket, így több pénz marad a zsebükben. Pályázatok szempontjából sem utolsó a kérdés, hisz jelenleg vidéken jóval színesebb a paletta, mint Budapesten. „Érdemes megfontolni, élünk-e ezzel a lehetőséggel” – hívta fel a figyelmet Sallai Szabina, a Cégszolgálat Kft. ügyvezetője a GazdaságTV-nek adott interjújában.
A szakember szerint az IPA-mentes települések további nagy előnye, hogy - mivel nem fizetünk ilyen adónemet, a NAV nem is zaklat minket emiatt. Ráadásul a központi régiókon kívüli települések esetén sokkal kedvezőbbek a pályázati feltételek is – az elmaradottabb régiókban, mint mondjuk Nógrád, vagy Borsod megyében.„Mivel ezeknek a településeknek az az érdeke, hogy minél több cég minél tovább legyen a településen, ezért minden segítséget megadnak a vállalkozásoknak” – hangsúlyozta Sallai Szabina.
Nem csak IPA-van, hanem helyi adók is
A települési adók tekintetében a legtöbb önkormányzat földadót vet ki a községhez tartozó terület aranykoronaértékére számítva, (bármennyire is tiltakoztak a szakmai szervezetek) de Csopakon például a nádas után nem kell fizetni, Egyek hektáronként ezer forintos útadót vetett ki a földtulajdonra míg Zsúr a tiszta kataszteri jövedelem után kéri a részét. Kesztölc a gazdasági ingatlanokra vet ki adót, Zsombón a magas építmények tulajdonosait kérik a kasszához, Zalaapáti pedig igazi unikumként a kutyákra vetett ki települési sarcot, az ebek darabszáma után.
Ebben a táblázatban megtekintheti, hogy melyik településen, mi után, mennyit kell fizetni!
