IRFS: megérné?

Jelentős könnyebbséget hozhatna a nemzetközi hátterű társaságoknak az IRFS-szabvány szerinti elszámolásra való áttérés: de nem mindenkinek válik ez lehetségessé. A BDO Magyarország segítségével bemutatjuk, hogy kik, milyen feltételek mellett választhatják, illetve kiknek kötelező választaniuk ezen beszámolási formát.

Kép: SXC

2016. január 1-jétől jelentős változások következnek be a hazai számviteli szabályozásban. Egyrészt a számviteli törvény egyes paragrafusai is jelentősen módosulnak, másrészt a kormány az 1387/2015. számú kormányhatározatával lehetővé tette a Nemzetközi Pénzügyi és Beszámolási Standardok (röviden IFRS) szerint készült beszámolók egyedi beszámolási célokra történő magyarországi alkalmazását.

Eddig a nemzetközi háttérrel rendelkező és a tőzsdei társaságoknak jelentős többletterhet – és nem mellékesen többletköltséget is - okozott, hogy a beszámolójukat egyrészt a számviteli törvény előírásai alapján, valamint az anyavállalati és egyéb előírások alapján az IFRS-ek szerint is el kellett készíteniük. A most megjelent jogszabály azonban nem minden gazdálkodónak teszi lehetővé az IFRS-ek szerint készült beszámoló használatát. A jogszabály három fázisban szabályozza a Nemzetközi Pénzügyi és Beszámolási Standardok (IFRS-ek) hazai bevezetését. A BDO Magyarország segítségével bemutatjuk, kinek érheti meg bevezetni - és kinek kötelező az átállás.

2016. január 1-jétől az IFRS-ek alkalmazását választhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által felügyelt intézmények kivételével

azon vállalkozások, melynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák,

anyavállalati döntés alapján azon vállalkozások, amelyek legfelsőbb anyavállalata a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek alapján készíti el.

2017. január 1-jétől kötelező alkalmazni

azon vállalkozások számára, melyek értékpapírjait az EGT bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák,

a hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára, a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek kivételével.

Öt évig nincs menekvés
Immár egy hónapja megjelent a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra (IFRS-ekre) való áttérésről szóló második kormányhatározat, amely már több információt tartalmaz az alkalmazás folyamatáról, többek között azt is, hogy ha valaki átáll az IFRS-re, – egyes különleges esetektől eltekintve – legalább öt évig nem térhet vissza magyar számviteli törvény szerinti könyvvezetésre.
2017. január 1-jétől választható

a biztosítók számára, a Szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével,

az MNB felügyelete alá tartozó, az előzőekben nem említett intézmények számára, a pénztárak kivételével,

az előzőekben nem említett, könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok számára.

2018. január 1-jétől kötelező alkalmazni

a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint az egyes kisebb méretű hitelintézetek számára.

A fenti szabályozás tehát azt jelenti, hogy a jogosultaknál a számviteli törvény szerint készített beszámolót teljes egészében kiváltja az IFRS-ek alapján készített beszámoló. A 2016. év átmeneti időszaknak minősül abból a szempontból, hogy a jogszabály kötelező jelleggel még nem írja elő – az eddig is ilyen formában beszámoló társaságokon felül - az IFRS-ek alkalmazását. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az IFRS beszámolókban is fel kell tüntetni az előző időszak hasonló adatát, amelynek összehasonlíthatónak kell lennie a tárgyévvel, azaz azonos beszámolási elvek szerint kell, hogy elkészüljön. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Társaság dönt az IFRS-ek 2016. január 1-ji bevezetéséről, úgy a 2015. évi adataikat is át kell konvertálniuk az IFRS előírásai szerint.

Az IFRS-ek hazai bevezetése azonban nem csak a beszámolók formájának változásával jár. Számos adónem alapja a számviteli törvény szerinti beszámolók bizonyos sorai, eredménykategóriái (pl.: társasági adó: adózás előtti eredmény; innovációs járulék: iparűzési adó: értékesítés nettó árbevétele – ELÁBÉ, közvetített szolgáltatás). Az IFRS-eket alkalmazó társaságokra speciális adómódosító tételek vonatkozhatnak, illetve az áttéréskor is speciális adó követelések és kötelezettségek keletkezhetnek (halasztott adó). Ezen kívül a statisztikai és informatikai rendszert is fel kell készíteni a beszámolási standardok változására, ezért a kormány határozat formájában szólította fel az érintett minisztereket, hogy – a megfelelő jogszabályok módosításával - biztosítsák az IFRS bevezetésének feltételeit.

Olcsóbb és egyszerűbb: mit kell tudni az IRFS-ről?
A kormány 2015. június 12-én megszületett határozatában jóváhagyta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetésének ütemezését. Összefoglaltuk a bevezetéssel és a szükséges felkészüléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo