Jobban sújtja válság a mikro- és kisvállalkozásokat

A vállalkozások alig egyötöde jelezte az eredmények növekedését a felmérést megelőző 12 hónapban. A csökkenő nyereségről beszámolók aránya meghaladta az 50 százalékot mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban, az agráriumban pedig – a korábbi jó eredményeket követően – legfeljebb stagnáló profitot sikerült realizálniuk a cégeknek.

A vállalatok adózás előtti eredményének alakulása vállalati méret szerint

A defenzív fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások kerültek kedvezőbb helyzetbe

A következő egy évben profitnövekedést váró vállalatok aránya mindössze 17,7 százalék, még sohasem volt ilyen alacsony. A külső forrásoktól elzárkózó, fejleszteni nem akaró cégek a legpesszimistábbak a várható nyereségükkel kapcsolatban. Szektorok szerint kiegyenlített a kép – a mezőgazdasági vállalatok optimistábbak az átlagnál –, miként a vállalati méret alapján is. Tulajdon szerint viszont továbbra is a külföldi cégek profitkilátásai a legstabilabbak.

Az árfolyam jelentősége visszaesett a bevételi és a költségoldalt befolyásoló tényezők között a korábbi felmérésekhez képest. Ugyanakkor az alacsony kereslet okozta erős versenyt jelzi, hogy miközben az ár szerepe kismértékben emelkedett, a termék, szolgáltatás ismertsége (márka) egyre kevésbé játszik fontos szerepet.

A vállalatok (adózás előtti) eredményét befolyásoló tényezők megítélésének* változása

A külpiacon is jelen lévő cégek eredményei kedvezőbbek voltak az elmúlt egy évben, mint a csak itthon értékesítők, de az export általában csak megakadályozni tudja a profit csökkenését, nem jelent automatikusan növekedést.

A tartósan kedvezőtlen, növekedésre nem ösztönző piaci feltételekre való berendezkedést jelzi, hogy a legnagyobb arányban azok a cégek várják eredményeik bővülését, amelyek reorganizációt hajtottak végre terjeszkedés helyett. Pedig a 2012. tavaszi felmérés során még az aktív beruházási stratégiát folytató – a termelést, szolgáltatást bővítő – cégek voltak a legoptimistábbak, a defenzív, a tevékenységüket átszervező vállalatok várakozásai pedig a legkedvezőtlenebbek.

Az eredmények alakulása jelentős mértékben kihat a várható beruházási aktivitásra, az innovációs tevékenység azonban nem bizonyult garanciának a profit kedvező alakulása szempontjából a felmérés szerint.

Tartósan magas inflációs várakozások

A 2011. tavaszi felmérést követő mérsékelt enyhülés után ismét erősödik a kínálati oldali árnyomás a gazdaságban: a 2012. őszi vállalati válaszok szerint emelkedett mind a belföldi, mind a külföldi értékesítési árak növelését tervező vállalatok aránya. A cégek a következő egy évben átlagosan 6 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számolnak, de a magasan beragadó inflációs várakozások sem a vállalatok saját eladási áraikkal kapcsolatos terveivel, sem a belföldi értékesítési volumenre vonatkozó várakozásokkal nem mutatnak összefüggést. A költségsokkok áthárításának korlátozott lehetőségére utal, hogy az importbeszerzés aránya és a vállalatok értékesítési árainak alakulása között sem mutatható ki egyértelmű kapcsolat. A magas inflációs várakozások hátterében így alapvetően a kormányzati intézkedések (adóváltozások) és pszichológiai (bizalmi, tapasztalati) tényezők állhatnak. A vállalati méret – a piaci erőfölény – elsősorban a belföldi árak tervezett változtatásánál számít: a közép- és nagyvállalatok közel 50 százaléka tervez áremelést, míg a mikrocégeknél csupán 23,9, a kisvállalkozások körében pedig 33,9 százalék ez a mutató.

Segíthetnek a beszállítói kapcsolatok

Felgyorsult a belföldi értékesítés zsugorodása az elmúlt évben, a visszaesés mértéke megközelítette a 2009. nyári szintet. A következő egy évre vonatkozó vállalati várakozásokban továbbra sincs fordulat, az gyakorlatilag 2011 tavasza óta egy szűk, mérsékelt csökkenést jelző sávban mozog. A lefékezés az ipari szektorban volt a legerőteljesebb, a várakozások viszont a szolgáltató cégek körében a legpesszimistábbak. Csak az állattenyésztés és a turizmus területén tapasztalható folyamatos élénkülés, s növekedés várható még a gépgyártás és az IKT-szolgáltatások területén. Több szolgáltató alágazat mellett a textilipar, az energetika és az élelmiszeripar területén is tartósnak tűnik a visszaesés.

A belföldi értékesítés alakulása méret szerint

Felértékelődik a vállalati méret szerepe a az értékesítés folyamatos hanyatlása miatt: a mikro- és kisvállalkozások több mint felének csökkentek a belföldi eladásai, de a közép- és nagyvállalatok piaci pozíciója továbbra is stabil.

A belföldi értékesítés visszaesésének tompítására alkalmas eszköz lehet a vállalati vertikális integráció, mivel a beszállítói kapcsolatokban érdekelt cégek az elmúlt egy évben is jellemzően jobban teljesítettek, emellett a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásaik is sokkal kedvezőbbek az átlagnál.

A beszállítói kapcsolatok szerepe a belföldi értékesítés növekedésében

Az export nem csodaszer, legfeljebb a profitcsökkenést mérsékli

Jelentős lassulást követően stagnált A külföldi értékesítés az elmúlt egy évben – a növekedést és a csökkenést mutató cégek aránya megegyezett –, miközben a következő 12 hónapra vonatkozó exportkilátások 2009 nyara óta nem látott szintre süllyedtek: a cégek mindössze 34,8 százaléka vár bővülést, 44,2 százalék változatlan, 21 százalékuk pedig csökkenő külföldi eladásokkal számol.

Több ipari alágazatban is az átlagosnál jobban bővült a kivitel az előző egy évben. A várakozások azonban már eltérnek ettől: a vállalatok alig egyharmada számol az export bővülésével 2012 és 2013 ősze között.

A vállalati méret alapján az export területén nem volt jelentős különbség a vállalkozások között, ugyanakkor a várakozások azt mutatják, hogy a mikrocégek lemaradhatnak a következő egy évben a többi méretkategóriához képest.

A külföldi értékesítés alakulása méret szerint

A kivitel visszaesésében az európai recesszió játszotta a legnagyobb szerepet: az EU-országokba exportálók körében volt a legalacsonyabb a növekvő értékesítésről beszámolók aránya, s a várakozások alapján folytatódik ez a tendencia. A legbizakodóbbak a kínai piacon jelenlévő cégek. A magasabb exportorientáció, az exportpiacok diverzifikáltsága várhatóan a következő időszakban is jótékonyan hat a külpiaci teljesítményre.

A cégek többsége nem tervez változtatást a foglalkoztatásban

A vállalati szektor foglalkoztatási hajlandóságában továbbra sem történt áttörés, és a cégek válaszai alapján várhatóan nem változik jelentősen az alkalmazottak száma. Valamennyi méretkategóriában többségben vannak azok a cégek, amelyek nem terveznek változtatást a foglalkoztatottak számában a következő 12 hónapban, s csak a nagyvállalatok körében éri el a munkaerő-bővítésben gondolkodók aránya a 25 százalékot, de ebben a körben a legmagasabb a várakozásaik alapján elbocsátásra kényszerülők hányada is. A tulajdonosi szerkezet alapján a külföldi érdekeltséggel is rendelkező cégek, valamint az exportorientált vállalatok terveznek átlag feletti arányban foglalkoztatás-bővítést. Folytatódott az erős bérkiáramlás – a cégek átlagosan 7,9 százalékkal emelték a bruttó béreket –, amit viszont elsősorban a nettó fizetések adóváltoztatás miatti szinten tartása indokolt.