A 100.000 forintos áfát elérő számlák adattartamát a tervek szerint 2017. július 1-től kell majd online továbbítania a vállalkozásoknak az adóhatóság felé (így közvetlen rálátása lesz több százezer vállalat szinte teljes beszállítói és vevői kapcsolatára), erről egyelőre azonban nem csak elfogadott rendelet, de még tervezet sem született. Mindemellett a szakemberek már készülnek, a meglévő információk alapján.
Mester Zsanett, az EY adó üzletágának menedzsere a témában rendezett sajtóbeszélgetésen fontosnak tartotta leszögezni: nem az elektronikus számlázás válik kötelezővé a fenti dátumtól – bár praktikus érdekek egyre inkább amellett szólnak, hogy érdemes átállni -, a szabály szerint bármilyen formátumú számla adattartalma továbbítható és továbbítandó lesz.
A terv, hogy a NAV a számlákról a korábbinál is több és részletesebb adatot lásson, nem előzmények nélküli. Már most is kötelező a nagy (korábban 2 millió, most 1 millió forintot meghaladó) áfa tartalmú számlákról adatot szolgáltatnia a cégeknek, egyelőre az áfa bevallás részeként. (Az Országgyűlés által június 7-én elfogadott és 2017. januárjától hatályos törvény alapján pedig a jelenlegi egymillióról százezer forintra csökken az adózók áfa-adatszolgáltatási összeghatára, a kimenő számlákon pedig fel kell tüntetni a vevő adószámát, amennyiben az áfa eléri a szóban forgó értéket.) Vagyis nem lesz újdonság, hogy számla szinten kell adatot szolgáltatnia a cégeknek az adóhatóság felé, amely azt is közzétette már, hogy milyen struktúrában várja ezen adatokat egy adóellenőrzés során, az érintettek meg is tették az ehhez szükséges fejlesztéseket a számlázó programokban.
A tervezett szabály szerint a nagyságrendekkel alacsonyabb értékhatár miatt viszont a korábbinál lényegesen nagyobb vállalati kört érint majd a kötelezettség, ami mindenképpen jelentős változás.
A kormány a tervek szerint tesztidőszakot is szeretne a rendszer éles bevezetése előtt, ami Mester Zsanett szerint igencsak üdvös lenne, egyelőre azonban még – lévén, a jogszabálytervezet még meg sem született – nem tudható, hogy mikor és mennyi ideig tartana ez. A tesztben való részvételre a biztosabb felkészülés és így az esetleges későbbi bírságok elkerülése mellett az motiválhatná a vállalatokat, hogy ezzel kiválthatnák a most is kötelező belföldi összesítő jelentés elkészítését, vagyis megszabadulhatnának némi adminisztrációtól. Éppen emiatt a rendszer bevezetése hosszú távon adminisztráció csökkenést jelent majd a vállalatok számára a kisebb-nagyobb kezdeti fejlesztések után.
Hogy működik?
Hogy pontosan mekkora fejlesztésre lesz szükség, azt egyelőre nem tudni, mivel nem tudni azt sem, hogyan is kell majd adatokat szolgáltatni a NAV-nak a számlákról.
Eddig kétféle lehetséges módozat merült fel. Az egyik egy külső egység csatlakoztatása lenne – afféle online kassza variáció – ennek kivitelezése azonban a szakértő szerint szinte lehetetlen, hiszen gyakorlatilag elképzelhetetlen ilyen egységet telepíteni minden szükséges helyre – tekintetbe véve mondjuk a külföldi számlákat is. Ha mégis ezt írnák elő a döntéshozók, azzal hatalmas plusz terhet rónának a vállalkozásokra, hiszen komoly fejlesztéseket igényelne a külső egység és a különböző számlázó programok összekötése. A másik, sokkal inkább vállalkozásbarát megoldás meghatározott rendszerben összeállított adatok feltöltését írná elő a rendszerbe, ami viszont minimális fejlesztéssel megoldható lenne a szakértői szerint.
A rendszer amellett, hogy sokkal nagyobb rálátást biztosít majd az adóhatóságnak az ügyletekre, így fontos szerepe lehet a gazdaság fehérítésében, a szakértő szerint az árversenyt is csökkentheti. Kiszűri ugyanis azokat a cégeket, amelyek áfa csalás révén tudták kedvezőbb ajánlatot tenni a fogyasztóknak.
Ahhoz, hogy – amennyiben a vállalkozóbarát megoldás lesz az elfogadott – jól működő adatszolgáltató rendszert építsenek ki a vállalatok, első sorban a belső folyamatok áttekintésérelesz szükség a szakértő szerint. Ha ez megvan, maga a fejlesztés nem lesz jelentős idő és költségtétel.
Nem muszáj, de ha már…
Bár – mint említettük – az elektronikus számlázás, amely egyébként az egyik legszigorúbban szabályozott az unióban – bevezetése nem kötelező az adattovábbítással párhuzamosan, van benne ráció, hogy áttérjenek azok a vállalatok, amelyek eddig nem tették.
A számlázással kapcsolatos kötelezettségek változása lehetőséget is jelent a magyar vállalati szférának a nyugati trendekhez való felzárkózásra – mondta Mester Zsanett. Az alapvető költségcsökkentő hatáson túl (10.000 számla esetén már a költség a papír alapú számlázásnak csak mintegy 10%-a), járulékos előnyökre is lehet számítani. Egy papír alapú, adott esetben hibás számla esetén a hiba észlelése, javítása, mondjuk egy külföldi partnerrel olyan sok időt is igénybe vehet, ami miatt kifutunk vele a bevallási határidőből, így eleve önellenőrzésre kényszerülünk – példálózik a szakértő. De a külföldi partnerek részéről egyébként is egyre nagyobb a nyomás az e-számla befogadásra a tapasztalatok szerint. Mivel pedig az online adattovábbítás kötelezővé tétele miatt a számlázó programokhoz mindenképpen hozzá kell majd nyúlni, a szakember szerint jó lehetőség az elektronikus számlázásra való átállásra is.
Az átállást az Unió is támogatja, irányelv mondja ki, hogy a közbeszerzések területén kötelezővé kell tenni az elektronikus számlázás bevezetését. Ilyen kötelezettségre más területeken viszont nem kell számítani. Cél, hogy 2020-ra az e-számla legyen uralkodó az unióban, de ezt nem szabály, inkább a gazdaság szerves átalakulása éri majd el, ahogy a levelezést sem kellett betiltani ahhoz, hogy az e-mail átvegye az uralmat.
