Jön a szigor az árubemutatós cégek ellen

Sem hitelnyújtásra, sem árengedmények és ajándéksorsolások reklámjára nincs már lehetősége az árubemutatót szervező cégeknek egy tavaly decemberi törvénymódosítás nyomán. A területet ellenőrző hatóságok együttműködnek a jogsértő vállalkozások kiszűrésére, szükség esetén pedig szigorúan fellépnek e vállalkozásokkal szemben.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Kép: SXC

A korábban jellemzően ajándékígéretekkel és hitelfelvétel ösztönzésével manipuláló vállalkozások sok idős fogyasztót tévesztettek meg és bírtak rá a túlárazott termékek átgondolatlan megvételére. A szigorítások kapcsán fontos, hogy a fogyasztók, és az árubemutatókat szervezők is körültekintően járjanak el. A fogyasztók esetében lényeges, hogy fontolják meg, ténylegesen szükségük van-e az adott termékre, tájékozódjanak arról, az máshol mennyibe kerül, és ha ajándéksorsolás reklámját látják, hitelt kínálnak számukra, jelezzék a hatóságok felé.

A termékbemutatókat szervező vállalkozások hitel felkínálása esetén pénzügyi közvetítőkként jártak el. A hitelintézeti törvény azonban 2015. december 12-től megtiltotta az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Az új szabályozás kizárólag a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például bankkártya) használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatásra ad lehetőséget – hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Nemzeti Bank.

Az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai sarkallták arra a jogalkotót, hogy szigorítsa az árubemutatókon történő termékértékesítés jogszabályi hátterét. A termékbemutatókon részt vevő fogyasztók nagy része ugyanis a 70-80 év feletti korosztályba tartozik, amely kiemelten kiszolgáltatott és sérülékeny. Ezzel visszaélve egyes vállalkozások a bemutatókon nem ritkán jelentősen túlárazták a termékeiket, tevékenységük sikerét pedig gyakorta megtévesztésen alapuló tájékoztatásokkal, értékesítési technikákkal is fokozták, amelyek nyomán a fogyasztót megalapozatlan és azonnali döntések meghozatalára késztették.

Mivel az árubemutatókon felkínált termékek ára többnyire meghaladta a fogyasztók pénzügyi lehetőségeit, a vállalkozások jellemzően lehetővé tették a hitelfelvétel útján történő vásárlást. Ilyenkor a vállalkozás – egy pénzügyi intézmény közvetítőjeként – az árubemutató során adott lehetőséget arra, hogy a fogyasztó rajta keresztül hiteligényléssel forduljon az adott pénzügyi intézményhez.

A hitel- vagy kölcsönszerződés megkötésének elősegítése jogi értelemben pénzügyi szolgáltatás nyújtásának minősül. Így jogellenes az is, ha az értékesítés során egy – nem pénzügyi – vállalkozás olyan információt közöl, amely alapján végül hitelfelvétel történik.

Minden olyan esetben, ahol a termék árubemutatón történő megvásárlásához a fogyasztó hitelt igényel, felveti a jogsértés gyanúját, ha az árubemutatót szervező, a terméket értékesítő, s a hitelt nyújtó vállalkozás között üzleti (közvetítői) kapcsolat mutatható ki. Hasonlóan jogsértésre utalhat az a körülmény is, ha egy vállalkozás árubemutatós értékesítéseihez visszatérően azonos pénzügyi intézmény hitelnyújtása kapcsolódik.

Legyünk észnél a hitelekkel
Nem csökken a fogyasztási hitelekhez kötődő ügyfélpanaszok száma, sokan változatlanul nem látják át, hogy egy 0 százalékos kamatú fogyasztási hitelnek is lehetnek költségei.
Előbbiek mellett a szervezők számára a gazdasági reklámtevékenység szóló törvény módosítása értelmében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan immár tilos az ajándékjuttatás, az árengedmény, a kedvezmény, a vagyoni előny és az ajándéksorsolás reklámja is. A szabályozás által feltételezhetően csökken a részvételi kedv, így csökken a potenciálisan veszélyeztetett vásárlók száma is.

A szigorú ügyfélszolgálati előírások - melynek köszönhetően, a vásárlók a cégeket el tudják érni és élni tudnak az elállási jogukkal – szintén az árubemutatón részt vevő fogyasztók érdekeit szolgálják. Az árubemutató törvényi fogalma kapcsán az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés fogalmi körébe sorolható bármely, a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény. Az egyes tilalmak betartása érdekében fellépő hatóságok az „árubemutató” jogalkotói célokkal ellentétes, szűkítő jellegű jogértelmezését nem tartják megengedhetőnek. Nem tartják elfogadhatónak a pénzügyi szolgáltatásnyújtást tiltó rendelkezések olyan megkerülését sem, amely esetében egy vállalkozás fizikailag vagy időben választja el a termékértékesítést és a hitelnyújtást, vagy ennek látszatát kívánja kelteni.

A hatóságok az árubemutatókkal kapcsolatos eljárásaik során folyamatosan együttműködnek, kiemelt hangsúlyt fektetve arra, hogy a törvénymódosítások elérjék a jogalkotó által kitűzött célokat. Ha bármelyik ellenőrző hatóság jogszabálysértést, az előírások megkerülésére irányuló magatartást, vagy erre utaló körülményt észlel, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

Véleményvezér

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo