Kényszertörlés? Mikor kerülhet erre sor?

Egyre több cég kerül kényszertörlésre, részben azért is, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az eljárás legfőbb szabályai 2014. július 1-jei hatállyal jelentősen módosultak, ezért érdemes áttekinteni az új rendelkezéseket.

Kép: SXC

A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és amely a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnésére irányul. (Még mindig minden ötödik magyarra jut egy cég, rettenetesen elaprózódott a cégstruktúra, ami egyenesen a versenyképességünket fenyegeti.)

A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, amennyiben: a céget megszűntnek nyilvánítja; a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő; a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre; vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.

Fő szabályként a kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági üzletszerű tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – a Cégtörvényben foglalt kivételektől eltekintve – nem tehet. Tekintve, hogy az eljárás célja a társaság visszafordíthatatlan megszüntetése, a cégbíróság sem kérelemre, sem hivatalból – fő szabályként – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. Az eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja.

A kényszertörlés befejezése

A közzétételt követően megszerzett információk alapján a cégbíróság a kényszertörlési eljárás menetéről eltérően határoz:

a) Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.

Alultőkésítettség: megúszható a kényszertörlés
A magyar kkv-k többsége és sok nagyvállalat szembesült az elmúlt időszakban azzal, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben a tulajdonosok kevésbé tudták saját tőkéből fedezni a vállalkozásuk működését, ezért megnőtt a hitel aránya a tőkéhez képest.
b) Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a bejelentés, illetve a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan, vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, és rendelkezik az eltiltásról.

c) Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, és bejelentés vagy a vagyonfelmérés adatai alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent, illetve fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, akkor a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.

d) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról.

e) A cégbíróság a bejelentésre és a vagyonfelmérés adataira tekintet nélkül megszünteti a kényszertörlési eljárást, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, ha a cég bírósági peres vagy nem peres eljárásban félként vesz részt, feltéve, hogy az eljárás a kényszertörlés elrendelését megelőzően indult.

A tulajdonos dönthet

Mint azt korábban megírtuk, a cégbíróság döntésének milyensége a kivezetés fajtájáról alapvetően meghatározza a cég további létét, működését. A végelszámolást saját elhatározásából kezdeményező tulajdonos ugyanis az eljárás ideje alatt is folytathatja fizetőképes gazdasági tevékenységét, lezárhatja az eljárást, és dönthet a továbbműködésről is. Amennyiben viszont a cég nem tudja valamennyi vele szembeni követelését a vagyonából kielégíteni, akkor a cégbíróság felszámolást kezdeményez. Korábban a kijelölt végelszámoló – sikertelenség esetén is – csak három év eltelte után kezdeményezhette a felszámolást (bár a végelszámolások mintegy kétharmada végül felszámolásba megy át). Sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel, és időközben eltüntették a vagyont, kiürítették a céget, a hitelezők pedig futhattak a pénzük után.

Kényszertörlési eljárás alatt a cég viszont már nem folytathat gazdasági tevékenységet, nem hozhat az eljárással ellentétes döntéseket, és az eljárás mindenképpen a cég törlésével zárul. A kényszertörlési eljárás gyorsabb és lényegesen „hatékonyabb” a korábbi kényszer-végelszámolási formánál, mivel a kényszertörlés során nem szerepel hitelezői igény nyilvántartásba vétele, azt a bíróság nem kutatja.

Ha fizetni kéne, de nincs miből
A mai gazdasági helyzetben bárkivel megeshet, hogy valamit nem tud határidőre kifizetni. A megoldáshoz viszont fontos, hogy ne várjuk, hogy maguktól rendeződnek a dolgok! Szakértőnk, Vuray György segít, mit tegyünk, ha a NAV-nak, egy szállítónak vagy a banknak tartozunk.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo