Az Európai Bíróság július 6-ai ítélete alapján ezentúl már akkor is járhat késedelmi kamat az adózónak, ha a NAV már bírságolt és amennyiben a kiutalás már az adózó késedelmes adatszolgáltatása után is még tovább késik. Mint ismert, egy gabonakereskedelemben érdekelt magyar cég az áfa-bevallásában több milliárd forint adó visszatérítését igényelte a hatóságtól, amely az évekig húzódó ellenőrzés során iratátadási kötelezettség megsértése miatt többször is mulasztási bírsággal sújtotta a vállalatot. Mivel a cég nem jutott hozzá a neki visszajáró pénzösszeghez, az adóhatóságtól késedelmi kamat megfizetését követelte, ugyanakkor a NAV megtagadta annak kifizetését arra hivatkozva, hogy a szükséges iratokat nem kapta meg a cégtől, vagyis a vállalkozás maga is hozzájárult az adó-visszatérítéssel kapcsolatos elhúzódó folyamathoz.

Kép: PP

„Az eset jól mutatja, hogy elhúzódó ellenőrzés során mindenképpen érdemes megfontolni az utólagos kamatigénylést, mivel számos gyakorlati példa igazolja, hogy jogos ügyekben igenis megfizeti a kamatot az adóhivatal” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. A szakember hozzátette: a kiutalást ezért csak akkor érdemes kérelmeznie az adózónak, amikor az ellenőrzés során várhatóan szükséges iratok – számlák, banki kimutatások, vámhatározatok, esetleges export-ügyletek esetén a kiléptetés tényét igazoló iratok – már rendelkezésre állnak.

Az Európai Bíróság friss döntése miatt ugyanakkor az adóhatóság az eddigi gyakorlatához képest akár még szigoríthat is egyes esetekben, mivel olyan ügyekben, ahol az adózó az alátámasztó iratokat nem tudja teljes körűen bemutatni, ott a hatóság nem lesz hajlandó hosszabb ideig várni a hiányzó dokumentumokra. „Ilyen esetekben a hatóság akár el is utasíthatja a nem megfelelően alátámasztott összeg kiutalását, a jogosulatlan visszaigénylés után pedig legfeljebb 50%-os bírságot is megállapíthat” – figyelmeztetett a Crowe FST szakembere.

A hatályos törvények alapján eddig is járt kamat a késedelmesen kiutalt összegek után, amennyiben a NAV határozata nem találta legalább a visszaigényelt összeg 30 százalékát jogosulatlannak és a kiutalást nem az adózó mulasztása akadályozta. Ugyanakkor ez sokszor azt jelentette a gyakorlatban, hogy a hatóság nagy mennyiségű adatot nagyon rövid határidővel (például: 3 munkanap) kért be az érintett adózótól, majd ha ezt a cég nem tudta teljesíteni, a hatóság rögtön bírságolt. Így később bármilyen hosszan is húzódott el végül a kiutalás, a cégnek lehetősége sem volt a NAV-tól utólag kamatot igényelnie, hiszen a kiutalás előtti ellenőrzés során ő maga sem teljesített minden adatkérést időben.