A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerinti önminősítésre korábban szinte kizárólag adózási, vagy pályázati okokból volt szükség, most azonban előtérbe kerülhet a hiteligénylés feltételeinek való megfelelés szempontja is. Emiatt számos olyan vállalkozás is végez önminősítést, amelynek ebben korábban semmilyen gyakorlata nem volt.
Figyelni kell a partnervállalatokra
A BDO eddigi tapasztalatai szerint kevesen tudják, hogy adataikhoz a partnervállalkozásaik részarányos mutatóit is hozzá kell számítani. Ezek olyan vállalkozások, amelyekben legalább 25 és legfeljebb 50 százalékos részesedéssel rendelkeznek. Az 50 százalék feletti részesedés már kapcsolódó vállalkozói viszony, ahol a mutatókat nem részarányosan, hanem teljes egészében kell összeadni.
Számos esetben figyelmen kívül hagyják a cégek azt is, hogy a mutatók számítása során mérlegfőösszegükhöz, árbevételükhöz és létszámadatukhoz nem csupán a belföldi, hanem a külföldi kapcsolódó vagy partnervállalkozásuk adatait is hozzá kell számítani.
Annak eldöntése, hogy valamely társaság kapcsolódó vagy partnervállalkozásnak minősül-e, szintén igényel némi jártasságot. A Számviteli törvénnyel szemben ugyanis a kkv törvény alapján nem csupán közvetlenül jöhet létre kapcsolódó vagy partnervállalkozási viszony, hanem közvetetten, például egy már fennálló kapcsolódó vállalkozási viszonyon keresztül is. Emellett az azonos tulajdonosi kör is kapcsolódó vállalkozói viszonyhoz vezethet.
Ki veheti fel az MNB-hitelt?
Az MNB Növekedési Hitel Programjának termékfeltétele egyértelműen meghatározza, hogy a hitelt azok a kkv besorolású társaságok vehetik igénybe, amelyek nem minősülnek pénzügyi intézménynek, illetve pénzügyi intézmény, hitelintézet kapcsolt vállalkozásának. A törvényi szabályozás ugyanakkor azokat a cégeket is kizárja a pályázók közül, amelyekben az állam vagy valamely helyi önkormányzat birtokolja a részesedések legalább 25 százalékát: ezek ugyanis a definíció szerint nem számítanak kkv vállalkozásnak.
A megfelelő kapcsolódó és partnervállalkozási viszony megállapításán túl ugyancsak nehézséget okozhat a minősítés során az úgynevezett „kétéves szabály” alkalmazása, amely alapján valamely vállalkozás csak akkor szerzi meg a kkv szerinti besorolást, ha két egymást követő beszámolási időszak adatai alapján is mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősül.
„Az MNB termékfeltételein kívül a vállalkozások arra is számíthatnak, hogy a sikeres hiteligényléshez a folyósító bank további bírálati feltételeinek is meg kell felelniük. A kereskedelmi bankoknak ugyanis a kiutalt összegeket akkor is vissza kell fizetniük a jegybank számára, ha az ügyfeleik elmaradnak a törlesztéssel – magyarázza dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország Adótanácsadó Kft. tanácsadója. Emiatt fokozottan fontos, hogy a besorolás ne veszélyeztesse a hiteligénylés sikerét.
Június elsejei indulása óta számos hazai pénzintézet kínálatában megjelent a Magyar Nemzeti Bank által elindított Növekedési Hitel Program konstrukció. Ennek keretében az MNB 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a programban részt vevő hitelintézeteknek, amelyek azt legfeljebb 2,5 százalékon folyósíthatnak a kis- és közepes vállalkozásoknak. Minimálisan 3 millió, maximum 3 milliárd kérhető.
Az eddigi információk alapján a vállalkozók részéről komoly érdeklődés mutatkozik. A Raiffeisen Bank például 64 milliárd forintos keretet igényelt (az első és második pillérre 30 illetve 34 milliárdot), amelyet teljes egészében ki kívánnak helyezni. Mindennek eredményeként pedig reményeik szerint a vállalkozói hitelállomány növekedését jelenti majd a pénzintézetnél.
A banknál az első pillér keretében szétosztásra kerülő összeget Kiss Zoltán, ügyvezető igazgató beszámolója szerint a vállalatok szétkapkodták, a második pillér azonban kisebb érdeklődést hozott a kkv-k körében, a devizakockázatokat a vállalkozók nem kívánják olyan mértékben csökkenteni, ahogy ezt előzőleg várták a banknál. Hasonló aktivitásról számoltak be korábban más pénzintézetek is.
MNB kapcsolatvonal
Időközben a jegybank is aktívabbá vált: július 16-án e-mail és postai kapcsolatvonalat indított annak érdekében, hogy a növekedési hitelprogram iránt érdeklődő cégek közvetlenül a jegybank felé is jelezhetik észrevételeiket. Az intézmény által a témában kiadott közlemény szerint a beérkező felvetéseket a program értékelése során az MNBáttekinti, illetve az esetleges panaszokat megvizsgálja, és amennyiben szükségesnek ítéli, kapcsolatba lép az adott hitelintézettel a nem kívánatos gyakorlat megszüntetése érdekében. A cégek észrevételeiket a jegybank honlapján található űrlap kitöltésével, elektronikus vagy postai úton juttathatják el az MNB-nek.
