Ma már mindenki mindent megtesz az üzletért, a diplomácia, a politikusok, és sorra alakulnak a szervezetek, amelyek a kkv-k exportra segítését tűzték ki maguk elé. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ugyan az állam egyre többet tesz a gazdasági diplomácián keresztül az export fejlesztéséért, még mindig komoly a versenyhátrányunk. „Magyarországnak összesen kettő darab gazdasági diplomatája van Afrikában, míg Svédországnak csak Kenyában hetven. Óriási tehát a lemaradásunk, ezért sok esetben a kamarai kapcsolatokon, vagy más civil szervezeteken keresztül érdemes a külpiacokra lépéshez nélkülözhetetlen információkat megszerezni” – mondta el Balogh Sándor az AHU elnöke, a HTCC hálózat alapítója a Piac & Profit és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által szervezett közös konferencián. A szakember kiemelte, hogy a kamara kapcsolatai más kamarai szervezetekkel értékes segítséget jelentenek a magyar kkv-knak, nem is beszélve a szervezet üzletember találkozókon és más partnerszervezetek rendezvényein való részvételről. „Érdemes a kamarák helyismeretét és kapcsolati tőkéjét kihasználni, főként Afrikában ahol komoly lehetőségek kezdenek kibontakozni a magyar cégek előtt” – emelte ki Balogh Sándor.
Ki sem mozdulunk a régióból
Balogh Sándor szerint a magyar üzletemberek alapvető jellemzője, hogy a környező országokban végzik a tevékenységüket. „A magyar üzletember jellemzően 1400 kilométeres körben üzletel, ez az a távolság, amelyet autóval két nap alatt még be tud járni. Pedig érdemes messzebbre tekinteni” – hangsúlyozta a szakember a BKIK által végzett körkérdés eredményeit ismertetve. A HTCC (Hungarian Trade end Cultural Center) magyar és észak-afrikai, illetve szub-szaharai üzletemberek kezdeményezése, amely azoknak nyújt segítséget, akik úgy döntenek, hogy továbblépnek az afrikai kontinensen. Afrika ugyanis az elkövetkező ötven év világgazdaságának motorja lehet. „A legnagyobb lehetőség, hogy a kontinens legtöbb országában még nem alakult ki az európaihoz hasonló fogyasztói társadalom, nem rögzültek a fogyasztói szokások, ez egy óriási szűz piac a magyar cégek számára” – emelte ki Balogh Sándor. (Aki exportál, annak még a válság is jól jöhet.)
A szakember szerint hazánk fontos, de kihasználatlan kapcsolatokkal rendelkezik a régebben Magyarországon tanult afrikai-ázsiai diákok révén. „A ghánai külügyminiszter tisztán beszél magyarul, a kedvenc étele a palacsinta, az olajipari miniszter-helyettesnek magyar felesége van, lánya itt nálunk énekel egy zenekarban. Vietnamban négyezer közép- és felsővezető beszél magyarul. Jellemző, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években nálunk tanult diákok mára befolyásos üzletemberek, politikusok, ezt egy óriási előny, amit érdemes lenne kihasználni. A kamara és a HTCC ezekhez az emberekhez kínál összeköttetéseket” – mondta.
Habár a kamarákon keresztül komoly kapcsolatokat szerezhetünk, érdemes olyan szervezeteket is igénybe venni, amelyek a világ szinte minden pontján jelen vannak. Az Enterprise European Network az Európai Unió által kimondottan a kkv-k segítésére, külpiacra juttatására által létrehozott szervezet. „A hálózat egyedülállóan széles, globális lefedettséggel rendelkezik, 54 országban vagyunk jelen, köztük az észak-amerikai kontinensen és számos ázsiai-afrikai országban” – mondta Czagány Melinda az Enterprise European Network (EEN) regionális vezetője a Piac & Profit és a BKIK által rendezett közös konferencián.
Nagyon fontos tevékenységünk a cégre szabott üzletfejlesztési tanácsadás, ahol kiemelten foglalkozunk az export-inkubáció, a közbeszerzések témaköreivel. Ezenkívül számos szakvásárra rendezünk üzletember találkozókat, amelyeken a magyar kkv-k is részt vehetnek – hangsúlyozta az EEN hazai vezetője. „A kapcsolatépítés módja, hogy a kkv- regisztráljon a honlapunkon, jelölje meg melyik rendezvényen kivel szeretne tárgyalni. Ha befizette a regisztrációs díjat, akkor a szervezés már a mi gondunk” – emelte ki Czagány Melinda. Hozzátette, azokra a szakvásárokra is szerveznek kiutakat, amelyek viszonylag kicsik, vagy regionálisak, itt az EEN hazai irodája maga szervezi a kiutazást. „Ezenkívül képzéseket, szemináriumokat szervezünk a cégeknek, aktívan kommunikálunk velük. Aki bekerül a rendszerünkbe, annak garantált a személyes és cégre szabott tanácsadás” – mondta. Emellett az EEN egyik fő feladata az innovációs tevékenységek koordinálása és elősegítése. A magyar cégek alapvetően nagyon aktívak a k+f tevékenységekben. „Nagyon szép eredményeink vannak, Magyarország az ilyen célra létrejött konzorciumok számában például élen jár az Uniós országok között.”
„Én mindenképp javaslom a magyar cégeknek, hogy ha Oroszország irányába indulnak, legyenek jelen a szakmai vásárokon. Ebben a térségben még mindig fontos a személyes kapcsolat, fontos, hogy a partner megfoghassa a terméket, hogy személyesen meggyőződhessen a minőségéről. Azt is fontos tudni, hogy a Google nem kezeli túl jól a ciril betűket, ezért a Yandex keresőt kell használni, és fontos, hogy a honlapot orosz nyelvre kell lefordíttatni” – mondta Németh Dolly, a Creative Experts Consulting képviseletében a konferencián rendezett fórumbeszélgetésen.
„A magyarság, mint brand sokszor Kínában még nem ismert, ehelyett az Európai Unió ismertebb, elfogadottabb, inkább ezzel érdemes azonosítani magunkat. Fontos, hogy megfelelő kínai partnert keressünk, aki hisz a termékünkben és mindenképpen komoly összegeket kell befektetnünk marketingre” – hangsúlyozta Mengyi Li az MNKH külpiaci menedzsere. „A kínai kereső, a Baidu használata kötelező egy, az ázsiai óriás felé induló cégnek. A vásárokra pedig nem elég csak egyszer kimenni, rendszeresen szerepelni kell. Kínában is fontos a személyes kapcsolat, ha megismerkedtünk, bizalmat építettünk ki a partnerrel, akkor is minket választanak, ha a termékünk drágább, mint a versenytársunké – mondta Mengyi Le.
Hatalmas lehetőség akár egy delegáció résztvevőjének lenni, akár egy vásáron részt venni – mondta Szőcs Gábor EXIM igazgató. A szakember szerint nem kell Kínáig menni, elég csak Macedóniáig, de rendszeres látogatóként negyedévente jelen kell lenni a célországban.
A HITA pontosan azért szervez magyar standot külföldi kiállításokon, hogy a cégek megjelenésének költségeit csökkentse – hangsúlyozta Molotinszky-Apró Adrien a HITA munkatársa. Ugyanakkor kiemelte, hogy a megfelelő információk és tudás nélkül kár kimenni a legnagyobb vásárra is: ha a céget képviselő személy nem képes megfelelően bemutatni a terméket és a céget akkor kár is kimennie.
