Kihevertük a vasárnapi boltzárat

Négy hónap kellett a nagyobb üzletláncoknak ahhoz, hogy a vasárnapi kötelező zárva tartás eltörlése után kiheverjék a korábbi intézkedést. A vasárnapi forgalom mostanra érte el a másfél évvel ezelőtti szintet – írta a Magyar Nemzet.

2016. augusztus 3.

Piac&Profit

A nagyobb áruházláncok vasárnapi forgalma mostanra érte el a zárva tartás tavaly márciusi bevezetése előtti szintet. Azaz a sokat bírált korlátozás idén áprilisi „feladása” után nagyjából négy hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az áruházak kiheverjék az intézkedést – derült ki a Magyar Nemzet körkérdéséből.

A vasárnapi napokra jellemző forgalom most már nagyon közel jár a törvény bevezetése előtti időszakban tapasztalthoz. Mondhatjuk, hogy nagyjából visszaállt a törvény bevezetését megelőző szintre – közölték a SPAR-nál, ahol korábban az összes forgalom átlagosan 9 százaléka jutott a hét utolsó napjára. Az alkalmazotti létszámra és a bérekre vonatkozó kérdésre pedig azt közölték, hogy „a legnagyobb létszámú munkakörökben átlagosan 10 százalék feletti” bérfejlesztést hajtottak végre, illetve egyéb juttatásokat is adnak. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a vasárnapi nyitás lehetősége hogyan hatott a dolgozói létszámra.

Több más áruházláncnál is hasonló folyamatokról számoltak be a Magyar Nemzet érdeklődésére, de a forgalom pontos alakulását a legtöbb helyen üzleti titokként kezelik, így nem adtak róla hivatalos tájékoztatást. Az már a nyár elején egyértelmű volt, hogy a dolgozói létszám és a forgalom is növekedésnek indult több áruházláncnál annak nyomán, hogy a kormánypártok feladták a vasárnapi zárva tartást. A tilalom eltörlése nem csak az élelmiszer kiskereskedelmet vagy a hipermarketeket érinti: a ruházati boltok, barkácsáruházak (amelyek közül volt, amelyik kivonult az országból vasárnapi zárvatartás miatt), a plázákban található üzletek és a kapcsolódó szolgáltatásokban is erőteljes munkaerőigény keletkezhet. (A szakemberhiány miatt több kiskereskedelmi lánc már béremeléseket jelentett be.)

Bár a forgalom visszaállt a korábbi szintre, az egyik legnagyobb vitát továbbra is a vasárnapi pótlék kérdése, illetve a plusz pihenőnapok ügye jelenti. Miután a kormány kénytelen volt eltörölni a vasárnapi boltzárat, és visszaállították a kiskereskedelemben a tavaly március 15-ét megelőző állapotot, így a kereskedelmi dolgozóknak járó 100 százalékos bérpótlék (amely öt vasárnapra járt egy évben, amikor kivételesen kinyithattak az üzletek) lehetősége is megszűnt. Több érdekvédelmi szervezet is kifogásolta a döntést: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) éppen csak kényszermunkának nem nevezte a vasárnapi munkavégzést.

Mit okozott ez az év?

Hogy mennyi kárt okozott eddig a kormány átgondolatlan intézkedése, azt nehéz felmérni. A KSH adatai szerint több ezer álláshellyel kevesebb lett a kiskereskedelemben, bár a főállásban dolgozók az egyre komolyabb szakemberhiány miatt szinte biztos, hogy találtak új munkahelyet, azok, a főleg kismamák, kisgyermekes szülők, és diákok, akik félállásban, vagy más rugalmas foglalkoztatási formában voltak alkalmazottak, valószínűleg rosszul jártak az intézkedéssel. A kiskereskedelmi forgalom ugyan növekedett az elmúlt egy évben, az azonban biztos, hogy ennek jelentős része csak az online kasszák piacfehérítő hatásából eredt – már ami a kis és közepes boltokat illeti. A kormány indoklása, miszerint a legkisebb boltoknál fog lecsapódni a vasárnapi plusz forgalom, látványosan megbukott, a vásárlói szokások kényszerű átalakításával ugyanis éppen ezek az üzletek jártak a legrosszabbul.