Kik az új munka törvénykönyvének nyertesei és vesztesei?

Az idén júliusba hatályba lépett az új Munka Törvénykönyve, a Policy Agenda korábbi kutatásaiban már vizsgálta, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői és a lakosság miképpen vélekedett a készülő új munkajogi szabályozásról. Pár hónappal a törvény életbelépését követően arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatása volt az Munka Törvénykönyvének a meglévő munkaviszonyokra.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A munkavállalók bércsökkenést éreznek

Azok körében, akik jelenleg is teljes, vagy részmunkaidőben dolgoznak 76,5 százalékuk arról számolt be, hogy egyelőre nem érzékelt változást a munka törvénykönyve (Mt.) hatályba lépését követően. Ugyanakkor 13 százalékuk (ez kb. 400 ezer munkavállaló) azt mondta, hogy már vagy módosították ennek kapcsán munkaszerződését, vagy már jelezte ez irányú szándékát a munkáltatója. 6 százalékuk azt mondta, hogy munkahelyén felmondták a korábbi kollektív szerződést, ezen munkavállalók  felénél már meg is kötötték az új megállapodást. Többen egyébként már most felülvizsgálnák a jogszabályt.

Nem tartják munkavállaló-barátnak a kormányt

A válaszadók 4 százaléka azt mondta, hogy annak ellenére csökkent az új Mt. hatására a fizetése, hogy új munkaszerződést kötöttek volna vele. Ez feltehetőleg a pótlékrendszer átalakítása miatt történhetett meg.

Ennél rosszabb a megítélése az Mt.-nek akkor, ha azt kérdezik, hogy ismerősi, baráti körben mit tapasztalt az új törvény bérekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy inkább csökkentek a bérek, míg 39 százalék szerint nem változtak. Csupán 6 százalék volt, akik bérnövekedést tapasztalt.

Ez azt mutatja, hogy a konfliktusokkal terhelt jogalkotási időszak eredményeként a munkavállalók többsége úgy értékeli az új munka törvénykönyvét, mint ami nem az ő érdekeiket védi, vagyis annál is negatívabban gondolnak az új törvényre, mint amit akár saját tapasztalatuk, akár a statisztikák mutatnak.

Regisztrált olvasóink itt részletesen megtekinthetik, milyen változások léptek életbe júliusban az új munka törvénykönyvében!

Ki képviseli a munkavállalók érdekeit? Többet várnak a kormánytól

A kutatás alapján kijelenthető, hogy nem tekintik a választók munkavállaló-barát kormánynak a mostanit. Egy ötfokozatú skálán (1- egyáltalán nem munkavállaló-barát a jelenlegi kormány, 5 – teljes mértékben munkavállaló-barát) 2,2 átlagérték jött ki a válaszok alapján. A relatív többségben azok voltak (37 százalék), akik szerint egyáltalán nem folytat a jelenlegi kormány munkavállaló-barát politikát.

Ugyanez igaz arra is, hogy mennyire tekinti a kormány partnernek a szakszervezeteket. Az előző mérési módszer alapján itt is 2,2-es átlagértéket kaptunk. Ebben az esetben is a relatív többség (31 százalék) amellett volt, hogy egyáltalán nem tekinti partnernek a kabinet a munkavállalói érdekképviseleteket.

A válaszolók 33 százaléka mondta, hogy az állami hatóságoknak, míg 31 százaléka szerint a szakszervezeteknek kellene további törvényi felhatalmazást adni ahhoz, hogy a munkavállalókat konfliktus esetén a munkáltatóval szemben megvédjék. Rajtuk kívül 8 százalék mondta a civil szervezeteket, és 22 százalék a munkahelyi üzemi tanácsokat.

Korosztályi alapon jelentős eltérések vannak a válaszokban. Az 50 év felettiek körében sokkal erősebb a szakszervezetekbe vetett bizalom (39 százalék), mint az állami hatóságokba (32 százalék), miközben a 30 év alattiaknál sokkal kisebb a szakszervezetek elfogadottsága (22 százalék).

Melyik szakszervezetben bízunk?

A szakszervezetek általános elfogadottsága kapcsán azt is megvizsgálták, hogy munkahelyi probléma esetén melyik szakszervezeti konföderációhoz fordulnának segítségéért. A politikai pártpreferencia mérésektől eltérően itt nem csak egy választ fogadtunk el. A válaszadók 53%-a nem választotta egyik konföderációt sem. A választani tudók között 37 százalék mondta az MSZOSZ-t, míg a Munkástanácsokat 33% választotta. A médiában sokat szereplő, és emiatt valószínűleg legismertebb Ligát mindössze 24% nevezte meg. Viszonylag sokan, 11 százalék választotta az ÉSZT-et, míg kissé meglepő módon csupán 3-3 százalék mondta a közszférában meghatározó SZEF-et és a jelentős médiajelenléttel rendelkező Autonómokat.

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo