Kiküldetés adózása: nagy az összevisszaság

A kiküldetések száma globálisan és Európán belül is évről évre nő, de még mindig nagy a bizonytalanság az érintett vállalatok körében. A nemzetközi cégek egyre több esetben hoznak gyors döntéseket arról, hogy Magyarországon alkalmaznak külföldi munkaerőt, vagy hazai munkavállalót küldenek ki külföldi munkavégzésre. A megfelelő eljárások híján az eseti megoldások jelentősen növelik a cégek jogi és adózási kockázatait – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

2015. december 21.

Piac&Profit

„A kiküldetés továbbra is nagyon népszerű a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok körében, hiszen ez a megoldás pótolhatja az ideiglenesen fellépő munkaerő- vagy szaktudáshiányt. A külföldi kollégák foglalkoztatása erősíti a nemzetközi munkavállalói mobilitást, ami nagyobb hatékonyságot és élesebb piaci versenyt eredményez a multinacionális cégek között, hazai és nemzetközi szinten egyaránt” - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs az EY első budapesti Globális Mobilitási Fórumán.

A szakmai esemény résztvevői körében végzett felmérés szerint Magyarországon a nemzetközi vállalatok több mint negyede (26 %) még mindig ad-hoc módon, vagyis átfogó globális vagy egységes helyi folyamatok nélkül, pusztán alkalmi megoldásokkal kezeli saját alkalmazottainak vállalati kiküldetését, illetve a cég külföldi munkatársainak hazai foglalkoztatását.

„Az eseti megoldások a nemzetközi kiküldetések esetében jelentősen növelhetik a cégek kockázatait, legfőképpen az előre nem látható engedélyezési, jogi vagy adózási buktatók miatt. Ha figyelembe vesszük, hogy egyes cégek ötvennél, de akár száznál is több kiküldetésben lévő munkavállalóját érinthetik ezek a kérdések, költséges szankcióktól és sok bosszúságtól óvják meg magukat azok a vállalatok, amelyek időben felkészülnek a kiküldötteket érintő, a nemzetköziségből eredő adózási és jogi különbségek kezelésére, beleértve az egységes folyamatmenedzsment bevezetését is” - mondta Vandra Anett, az EY Law ügyvédi iroda ügyvédje.

Munkahelyi baleset külföldön – ki fizeti a számlát?

Sok ponton találni hibát élet írta példamesénkben, ahol külföldi munka során szenvedett sérülést egy építkezésen dolgozó. Mindenki hibás, de ki fizeti a számlát?

A kiküldöttek számának folyamatos növekedését az üzleti szükségletek indokolják, de a cégek belső folyamatkezelése gyakran képtelen követni ezeket a gyorsan változó belső igényeket. A hatóságok felől is lehet negatív következménye annak, ha nem megfelelő a folyamatmenedzsment, de a társaság sem tud elég hatékonyan működni akkor, ha csak ad-hoc módon akarják megoldani a kiküldöttek ügyeit.

A kiküldetés szempontjából jelentősen eltérő szabályok vonatkoznak az EU-n belülről, illetve az azon kívülről érkezőkre, ami önmagában is számos kérdést vet fel az érintett vállalatoknál. „Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén a munkáltató öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak a foglalkoztatás megkezdését, amelynek elmulasztása esetén fejenként 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható” – emelte ki Bedő Krisztina, az EY adótanácsadója.

Az uniós vagy egyezményes országból, kiküldetéssel érkező munkavállalók után – korlátozott ideig – a kiküldő államban fizetik meg a társadalombiztosítási járulékot. Az uniós rendeletek szerint kizárólag egy tagállamban állhat fenn járulékfizetési kötelezettség, e mentesség az Európai Gazdasági Térségben legfeljebb 5 évre, egyéb nemzetközi egyezmények esetén pedig 24, 36 vagy 60 hónap időtartamra szólhat.