Kinek kell munkavédelmi szakembert alkalmaznia?

A jelenleg hatályos Munkavédelmi Törvény minden munkáltató részére előírja munkavédelmi szakember foglalkoztatását, kivételek a legkisebb cégek. Ám a törvényben ez a rész nem könnyen értelmezhető, ezért a munkáltatók számára nem biztos, hogy egyértelmű, mikor kell ez és mikor nem, hívja fel a figyelmet Kling Péter munkavédelmi szakmérnök. Összefoglaltuk, kinek, mikor és mennyi időben kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia.

A munkavédelmi szakemberek jó része hajlamos átsiklani afelett, hogy lehet, hogy nincs is rájuk szüksége a vállalkozásnak. De előfordul, hogy a munkavédelmi felügyelő az, aki túlságosan szigorúan értelmezi a munkavédelmi törvény előírásait - hangsúlyozza Kling Péter munkavédelmi szakmérnök. A munkáltató – attól függően, tevékenysége szerint (letölthető dokumentum itt ) melyik veszélyességi osztályba sorolható – annyi órában köteles munkavédelmi szakembert foglalkoztatni - teszi hozzá.

A legkevésbé veszélyes munkakörben foglalkoztató cég is legalább heti egy órában kell, hogy bejelentse a munkavédelmi szakembert. Kivételnek számítanak a kisvállalkozásnak minősülő, azaz 50 fő alatti vállalkozások, ahol a középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember helyett kijelölt munkavállaló vagy maga a munkáltató is elláthatja a munkavédelem munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére ez a kivétel nem vonatkozik.

A veszélyességi osztályba sorolásról a munkáltató felelőssége gondoskodni az alábbi csoportosításnak megfelelően:

Teendők munkahelyi baleset esetén
Ha súlyos munkahelyi baleset történik, azt minden esetben munkavédelmi szakemberrel kell kivizsgáltatni. Ezen kívül viszont számos egyéb teendő van, amit azonnal el kell végezni, ha baleset történik a munkahelyen. Mutatjuk az 5 legfontosabbat!
I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató

• 1-9 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára

• 10-49 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára

• 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára

• 501-1000 munkavállaló között egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel

• 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel

és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.

II. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató

• 1-9* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

• 10-49* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára

• 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi napi két órára

• 501-1000 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel

• 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel

és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel

Kép:FreeDigitalPhotos.net/scottchan

III. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató

• 1-9 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

• 10-49 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára

• 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára

501-1000 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára

• 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel

Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:

• ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40 százalékát eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;

• ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60 százalékát eléri, alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.

A létszám szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).

Tanulókat, hallgatókat, hangsúlyozza Kling Péter, abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest. A munkavédelmi hatósági ellenőr a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo