Bár a helyi iparűzési adót (hipa) a kisadók közé sorolják, eddig is sok esetben nagyobb megterhelést jelentett a vállalkozásoknak a társasági adónál, hiszen ezt az adót az árrés után kell megfizetni. Az adóalap kiszámításakor nem lehet minden költséget levonni a nettó árbevételből. Csak az anyagköltséggel, az alvállalkozói teljesítésekkel, az eladott áruk bekerülési értékével (ELÁBÉ) (hogy pontosabban hogyan, arról ld. keretes írásunkat), a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a kutatás-fejlesztés (K+F) adóévben elszámolt közvetlen költségével lehet csökkenteni az árbevételt, de nem lehet figyelembe venni a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségeket: például a szállítási díjakat, a bérköltségeket vagy éppen a marketingkiadásokat.
Mit fizetünk?
Alapszabály, hogy az iparűzési adó adott évi összege jellemzően a megelőző év adófizetési kötelezettségének összege. Az adót önadózással kell teljesíteni, keresztféléves elszámolási rendben. Ha nincs megelőző évről adóösszegünk, akkor a várható adóösszeget kell alapul venni.
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a hipa előleget az önkormányzat fizetési meghagyásban írja elő, két - féléves- részletben. A második féléves előleg összege: az előző éves adókötelezettség mínusz az első félévi előleg – húzza alá Lukács Gyöngyi, az eKontento Online Könyvelő Iroda ügyvezető igazgatója. Egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben cégünk nem tud határidőre fizetni az előlegkötelezettség terhelődik az adófolyószámláján és a befizetés napjáig pótlékolódik (a jegybanki kamat kétszeresével). Mérséklést, törlést a határidő előtt benyújtott kérelemmel lehet igényelni.
Aki már az adóévet megelőző évben is adóalany volt, annak előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakban. Az előlegfizetési időszak egy évet fog át, kezdő napja a bevallás benyújtásának esedékességét követő második naptári hónap első napja. Ha a naptári évvel azonos a vállalkozó üzleti éve, akkor a bevallás benyújtása május 31-én esedékes, az előlegfizetés első napja pedig július 1-e, utolsó napja a következő év június 30-a. Ebben az időszakban két előlegfizetési időpont van, alaphelyzetben szeptember 15. és március 15.
Hogyan állapítandó meg az előleg összege?
Ha az adóévet megelőző adóév teljes 12 hónap, akkor az előlegfizetési időszak (július 1 – június 30.) első előlegfizetési napjára (szeptember 15-re) a következő összeget kell fizetni: az előző év éves adójának és a március 15-ig esedékes adóelőlegnek a különbözete.
Március 15-re pedig az adóévet megelőző év adójának felét kell bevallani erre a napra. Egy adott adóév során fizetett adóelőleg összege tehát megegyezik az előző évi adófizetési kötelezettséggel. Ha az adóévet megelőző adóévben jött létre jogutód nélkül a vállalkozás, akkor az adóévben az első előlegfizetési időponttal (március 15.) kapcsolatban nincs tennivalónk. A második előlegfizetési időpontban – amely egyben az előlegfizetési időszak első előlegfizetési időpontja – meg kell fizetnünk az előző adóévi adó évesre arányosított összegét.
Több telephely esetén
Amennyiben a vállalkozó az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez/végzett állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztani. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozásnak írásban kell rögzítenie a későbbi ellenőrzések végett. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozás adóalapjának összegével. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedes jegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módjáról itt talál részleteket.
