Kultúraváltás nélkül csak álom a részmunkaidő

Jelentősen kevesebben dolgoznak részmunkaidőben itthon az uniós átlagnál. Pedig ez az atipikus forma elvileg a munkáltatónak és a munkavállalónak is sok előnyt jelenthet. A szakemberek szerint az anyagi bizonytalanság és a bizalomhiány is fontos gát, a munkahelyi kultúrának kéne változnia.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az atipikus foglalkoztatás egyre gyakrabban előkerülő fogalom a hazai munkahelyeken, általánosan terjedő trend, hogy valamilyen formában bevezessék a cégek. Az öregedő, fogyó társadalom és a fiatal munkavállaló generáció korábbiaktól eltérő munkával kapcsolatos attitűdjei egyaránt fontossá tették, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A legfontosabb ok, ami miatt előtérbe került mégsem ez, hanem a fokozódó munkaerőhiány. A munkáltatóknak ugyanis egyre több dolgot kell megtennie azért, hogy a munkaerőhiány nehogy a termelékenység kárára menjen – mondta Lerf Andrea, aki a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Országos részmunkaidő kutatás vezetője. (Egy betanított dolgozó egy éven keresztüli hiánya nagyjából 20 millió forint bevétel-kiesést jelent.)

A részmunkaidős foglalkoztatás is része pedig azon atipikus munkavégzési formáknak, amelyek növelhetik egy vállalat családbarát jellegét. A nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) meghatározása szerint az atipikus foglalkoztatás körébe tartozik a részmunkaidő – vagyis a heti 36 órát meg nem haladó foglalkoztatás – mellett a távmunka, a határozott idejű szerződéssel való foglalkoztatás és az önfoglalkoztatás is.

Magyarország az európai országok között sereghajtónak számít a részmunkaidős foglalkoztatásban, csak Bulgáriát előzzük meg ebben a listában. Míg itthon a munkavállalók 3,5%-a dolgozik ilyen formában, az Unióban 13,3% ennek az aránya az összes foglalkoztatott között.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/KittikunAtsawintarangkul

Részmunkaidőre is jár a teljes kedvezmény

Jelenleg 230-240.000 ember dolgozik részmunkaidőben, és ez a szám folyamatosan csökken 2012 óta – mondta el Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette, a törvényhozók is igyekeztek támogatni a részmunkaidő terjedését. Erre hatott az elnök szerint a Munka törvénykönyvének módosítása mellett a GYED melletti munkavégzés lehetőségének megteremtése, illetve egy, Szalai szerint a legtöbb munkáltató által nem ismert részletszabály.

A munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően a munkáltató számos adó-, járulékkedvezményt vehet igénybe. A részmunkaidőben foglalkoztatott kisgyermekes szülők esetében is, érvényesíthető a teljes kedvezmény. A jogalkotó az öt kedvezményezetti csoport közül csak a kisgyermekesek esetében törölte el az arányosítást, vagyis itt nem kell a részmunkaidő arányában csökkenteni a kedvezményt.

Anyagi biztonság nélkül nem fog nőni

A részmunkaidőt választó munkavállalók nagyobb része családi okokból szeretne atipikus formában dolgozni, kisebb, de meghatározó rész pedig tanulmányai mellett dolgozna így az adatok szerint. A kutatásból pedig az is kiderült, ha nem lenne anyagi kényszer, a részmunkaidő a legvonzóbb megoldás a válaszadók nagyobb része számára. A többség ilyen formában akkor is dolgozna, ha a pénzre egyáltalán nem lenne szüksége.

Az atipikus foglakoztatás típusa Az így foglalkoztatottak aránya az Európai Unióban és Magyarországon
Részmunkaidő 13,3% 3,4%
Távmunka 10,3% 6,1%
Határozott idejű 8,3% 6,4%
Önfoglalkoztatás 10,2% 7,2%

Forrás: Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány

A többségnél viszont sajnos nem ez a helyzet, így az egyik legkomolyabb ellenérv a munkavállalók részéről a vágyott részmunkaidő ellen az alacsonyabb kereset. A kutatásból az is kiderül, éppen az anyagi hátrányok miatt leginkább azok esetében merül fel ez a lehetőség, ahol van egy másik, biztos kereső is a családban.

A részmunkaidőben való munkavégzés alapvetően átmeneti időre tervezett dolog, legtöbben kisgyermekek mellett, vagy a tanulmányaik befejezéséig dolgoznának így – derül ki a kutatásból. Optimális esetben véleményünk szerint így a korábban felhalmozott tartalékok is fedezhetnék az ezen átmeneti időszakokban csökkenő bevételeket, így nem csak a többkeresős családokban lenne lehetőség a munka és magánélet egyensúlyának növelése szempontjából nagyon hasznos munkaidő csökkentés.

Nyugdíj helyett részmunkaidő vár ránk
Mindenképpen reformra szorul a nyugdíjrendszer a társadalom elöregedése miatt. A korhatárok kitolása mellett a rugalmas nyugdíjba vonulás és a munkáltatói nyugdíjprogramok jelenthetik a megoldást a problémára.
Nem csak kismamáknak!

Bár a leggyakrabban kisgyermekes munkavállalók esetében merül fel, a részmunka más csoportok számára is jó lehetőség. A fiatalok a munka-magánélet egyensúlyának megtartása érdekében választják, de nagy mértékben segíthet a 45 év feletti munkavállalók, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetében is – hangsúlyozta a kutatás bemutatásakor Lerf Andrea.

Az idősebb munkavállalókra minden forrás szerint egyre nagyobb szüksége lesz a munkáltatóknak is, mégis a tapasztalatok szerint mindenki, aki teheti, él a lehetőséggel, hogy 40 éves munkaviszony után nyugdíjba menjen akkor is, ha még bőven munkaképes – mondja Révész Bálint a K&H Bank Zrt. személyügyi szolgáltatások vezetője. Véleménye szerint a munkáltatóknak dolgoznia kéne a fokozatos nyugdíjba vonulás lehetőségének biztosításán, amihez viszont a szabályozás változására is szükség lenne – tette hozzá. Nincs rendben, hogy a nyugdíj melletti keresőtevékenységet plusz terhekkel sújtják, amikor társadalmi érdek lenne.

Mindkét félnek tennie kell

Ahhoz, hogy a részmunkaidő bevett szokásként működjön, munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt tennie kell. Nagyon fontos, hogy a részmunkaidő elismert része legyen a munkahelyi kultúrának. Például – emelte ki Révész Bálint – el kell ismerni, hogy valaki a négyórás munkáért is ugyanannyit utazik, mint nyolc óráért, ezért jogos, hogy a „félállásért” a fél fizetésnél némiképp több járjon. De a munkáltatóknak is belátással kell lennie, hiszen az un. job sharing sem fog működni, ha mindenki mindig a délelőtti műszakot szeretné… De megéri az erőfeszítés, a banki tapasztalatok szerint a munkavállalók összeszedettebbek, pontosabbak, motiváltabbak, ha részmunkaidőben dolgoznak.

A munkavállalói elkötelezettség növekedését a rugalmasabb munkavégzési lehetőségek bevezetésének köszönhetően a Grundfos Magyarországnál is tapasztalják – számolt be Kappel Katalin, a cég szociális munkatársa, aki hozzátette, bőven van még hátra fejlesztés. A fizikai dolgozók számára még kevés ilyen forma elérhető, jelenleg a műszakcsúsztatás lehetőségén, job sharing bevezetésén dolgoznak.

A kutatás eredményei azt mutatják, munkavállalói és munkáltatói oldalról is van nyitottság és igény a részmunkaidő nagyobb arányú használatára, csakhogy az igények nem találnak egymásra. Ennek legfontosabb oka valószínűleg valamilyen kommunikációs probléma, amit jól mutat, hogy míg a munkaadók 87%-a mondja, hogy van lehetőség a cégben részmunkaidős foglalkoztatásra, a munkavállalóknak csak 68%-a állítja ugyanezt. Vagyis sok helyen egyszerűen nem is tudnak róla a dolgozók, hogy gondolkodhatnának ilyen megoldásban.

Probléma az is, hogy sok helyen nem működik jól az intézmény, előfordul, hogy a részmunkaidős szerződéssel teljes munkaidős leterheltség jár, ez pedig csökkenti ezen atipikus foglalkoztatási formával kapcsolatos bizalom szintjét még a jó szándékú cégek esetében is. Bizalom nélkül pedig ez sem megy. Nem elég, amit a szerződésben leírunk, fontos, hogy mennyire pozitív üzenete a vállalati kultúrának ez a lehetőség – hangsúlyozták a szakemberek.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo