A dolgozók több mint 80 százaléka szokott valamilyen stresszes helyzetbe kerülni a munkahelyén, és háromnegyedük legalább heti szinten szembesül a problémával. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára szinte lehetetlen megúszni az ilyen szituációkat, 93 százalékuk él át rendszeresen feszült pillanatokat a munkahelyén. Velük szemben a részmunkaidőben és a saját tulajdonú cégeknél dolgozók állnak, őket éri a legkevesebb feszültség a munkahelyükön, bár az arány náluk is több mint 70 százalék – derült ki a profession.hu most publikált kutatásából.
Egy négyes metróba kerül ez nekünk évente
A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60%-ának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak. Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4%-át, Magyarországon kb. 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára.
Az európai statisztikákat figyelembe véve kijelenthető, hogy ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint, azaz kb. egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el. A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően a munkahelyi stressz rontja vállalataink versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez.
Érdekesség, hogy a stresszes helyzetekkel találkozó dolgozók több mint fele (58 %) kifejezetten motiváló hatásúnak éli meg ezeket a szituációkat. A saját tulajdonú cégeknél és a felső vezetők esetében ez az arány még magasabb, az ő teljesítményükre az esetek két harmadában pozitív hatással vannak a nehéz helyzetek. Amint egy korábbi kutatásból is kiderült, a magyar munkavállalók jól kijönnek a főnökükkel és a kollégáikkal, a stressz legfőbb forrását nem ők, hanem a munkával kapcsolatos elvárások jelentik. Ez különösen az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél probléma, 39 százalékuknak ez okozza a legtöbb frusztrációt. A válaszadók 13 százaléka aggasztónak találja az iparág helyzetét is, amiben dolgozik.
Pozitív azonban, hogy a dolgozók találnak a módszert arra, hogy levezessék a felgyülemlett feszültséget. A legtöbben a mozgást nevezték meg stresszoldó módszerként, a munkavállalók több mint egy ötöde végez fizikai tevékenységet, ha úgy érzi, hogy ki kell engedni a gőzt. Népszerű kikapcsolódási forma még a zenehallgatás, olvasás és filmnézés, a válaszadók 14 százaléka kezeli így a munkahelyi stresszt.
Néha sokat segíthet, ha megbeszéljük valakivel a problémáinkat. A válaszadók közel háromnegyed a közvetlen vagy a közvetett kollégáival beszéli meg a problémáit, 10 százalék pedig jobban szereti a felettesével megvitatni ezt a témát. A nőkre sokkal inkább jellemző, hogy semmit sem tartanak magukban, mint a férfiakra. A részmunkaidősök és a saját tulajdonú cégekben dolgozók ritkábban nyílnak meg, közel felük senkivel sem beszéli meg ezt a munkahelyén.
Bárki tehet ellene
A stresszmentes munkahely létrehozása alapvetően a munkáltató feladata ez azonban korántsem olyan nehéz, mint ahogy sokan hiszik. (A munkavállaló pedig első lépésként azt teheti önmagáért, hogy megtanul nemet mondani.) Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ESENER felmérésének eredményei szerint a munkáltatók több mint 40%-a gondolja úgy, hogy a pszichoszociális kockázatok kezelése bonyolultabb, mint a „hagyományos” munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatoké, ez azonban tévedés. Bár a legjobb munkahely felmérésekben rendre nagyobb cégek végeznek az élen, a szakemberek szerint elsősorban azért, mert azok már felismerték, hogy a stressz mentes munka számukra is nyereséget jelent. Azonban korántsem a büdzsén múlik a jó gyakorlat.
