Már a munkahelyteremtésre figyelnek a hazai cégek

A hazai vállalatok harmada már a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrál. A megkérdezettek 32 százaléka bízik a magyar gazdaság 1 és 3 százalék közötti növekedésében, többségük hasonló eredményre számít a világgazdaságban is. 28 százalékuk tervezi bővíteni munkahelyeinek számát.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Javult a gazdasági kilátások megítélése - kép: SXC

„A magyarországi adatokból  egyértelműen kiderül, hogy a jelen helyzet még a felzárkózásról, valamint a biztonságos és hatékony szervezeti működés kialakításáról szól. Ám középtávú terveik tekintetében merészebbek, bátrabb stratégiában gondolkodnak. Ez a trend fontos figyelmeztetés az összes hazai vezető számára. Aki nem lép, lemarad. A vállalatoknak aktívan kell tovább működniük, előre kell tekinteniük, mert könnyen versenyhátrányba kerülhetnek” – mondta Dezse Margaret, az Ernst & Young Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások vezető partnere.

Jobban bízunk a jövőben

Az Ernst & Young legfrissebb Nemzetközi Tőkebizalmi Barométerének magyar adatainak alapján a hazai vállalkozások 32 százaléka szerint elindult a világgazdasági növekedés, 64 százalékuk bízik további 1 és 3 százalékos bővülésben az elkövetkező egy év során. A magyar gazdaság ugyanilyen ütemű növekedésére számít a felmérésben résztvevők 32 százaléka. 36 százalék szerint nem lesz változás, míg 32 százalékuk csökkenést vár.

A fellendülés, és a növekedésbe vetett bizalom pozitív hatással van a vállalatok munkahely-teremtési kedvére is. A kelet-közép-európai régióban megkérdezettek és a hazai válaszadók harmada is tervezi bővíteni munkahelyeinek számát az elkövetkezendő egy év során. Szintén pozitívum, hogy a magyarországi megkérdezettek csupán 8 százaléka gondolkozik leépítésben, szemben a negatív regionális tendenciával, mely mostanra elérte a 22 százalékot a munkahelyek számának csökkentése terén. Mindemellett a képet árnyalja, hogy hazánkban csupán 20 százalék bízik a vállalatok nyereségnövekedésében és az országban elérhető hitelek bővülésében.

Megállt a zuhanás, de lesz-e folytatás?
A magyar gazdaság az idén az első negyedévben javítani tudott a tavalyi kiábrándító utolsó negyedévhez képest. Éves távlatban azonban még mindig zsugorodásról szólnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt GDP-adatok. Az eredmény jobb a piaci várakozásoknál, az ugyanakkor – lévén előzetes adatokról szó – egyelőre nem látszik, hogy pozitív elmozdulásban mennyiben játszottak szerepet egyszeri tényezők, s milyen mértékben tartalmaznak azok a tartós növekedési pályát támogató elemeket.
A válaszadók túlnyomó többsége szerint az eurozóna stagnálása jelenti Magyarországon a legnagyobb gazdasági kockázatot. Ezt jelentőségében messze lemaradva követi a feltörekvő piacok lassú növekedése és az amerikai adósságplafon kihívásai. A régiós kép ezzel megegyező, míg nemzetközi szinten a sorrend ugyan azonos, ám a három tényező eloszlása kiegyensúlyozottabb.

Fókuszban a vállalati növekedés

Amíg nemzetközi szinten a vállalatok rövid távú prioritási listájának első helyén a növekedés áll (52%), addig a magyar cégek 48 százaléka a költségcsökkentésre és a hatékony működés kialakítására összepontosít. A növekedés hazánkban 28 százalékkal a második, a stabilitás megteremtése 24 százalékkal a harmadik helyre került.

Középtávon azonban fordított tendencia látható. A hazai vállalatok terveiben visszatükröződik a gazdasági növekedésbe vetett bizalom. A nemzetközi válaszok jövőbeni elképzelései a konzervatív irányt erősítik és a hatékonyságra, a költségkontrollra, valamint a kockázatkezelésre koncentrálnak, addig a hazai válaszadók többségénél a növekedés került fókuszba. A középtávú elgondolásokban 64 százalékuk napirendjén szerepel az új földrajzi piacok feltérképezése, 52 százalékuknál került elő az innováció és a kutatás-fejlesztés, mint a növekedés egyik hajtóereje. E mellett itthon továbbra is fontos helyen áll a kockázatkezelés (72%), vállalatirányítási stratégiák (64%) és a hatékonyság, költségkontroll (48%).

A növekedést a magyar megkérdezettek 67 százaléka organikus úton képzeli el, mely elsődleges hajtóereje a meglévő termékekre és piacra való fókuszálás (40%), a növekvő kutatás-fejlesztési tevékenység, új termék bevezetés (20%), új értékesítési csatornák kialakítása (20%), valamint a technológia fejlesztése új termékek és piacok bevezetése érdekében (20%).

Évek óta nem voltunk ilyen jó hangulatban
Az áprilisi jelentős romlás után májusban kétéves csúcsára ugrott a GKI–Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, s ezzel folytatódott a 2012 őszétől tapasztalható emelkedés. A felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára egy évvel ezelőtt, a fogyasztóiak több mint két éve voltak ilyen kedvezőek.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo