Matolcsyéknak nem erősségük a tervezés

A jövő évi büdzsé számai a benyújtáskor éppúgy kétségesek voltak, mint amikor a parlament nyári rendkívüli ülésszakán a kormánypárti képviselők megszavazták azokat. Kétségesek most is, amikor a parlament jövő héten kezdődő őszi ülésszakán ismét megnyitják a 2013-as költségvetés részletes vitáját. A Költségvetési Tanács is aggódik, várja a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításait, és az IMF/EU-tárgyalók sem bíznak igazán a gazdasági tárca számításaiban. De nem csak a jövő év bizonytalan: a Policy Agenda elemzése szerint az idei költségvetés teljesülése is kétséges.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Várhatóan a parlament kétnapos üléssel induló őszi ülésszakának második napján, jövő kedden nyolcórás időkeretben lefolytatják a képviselők a 2013. évi büdzsére vonatkozó javaslat újra megnyitott részletes vitáját, és megkezdik a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtásához szükséges törvényjavaslat általános vitáját is.


Kovács Árpád szerint a gazdaság
visszaesése várható 2012-ben
Kép: Fényes Gábor

Bizonytalanság a köbön

A parlamenti menetrend azért is érdekesnek tűnik, mert a jövő évi büdzsé megalapozottságáról szóló vita még nem zárult le a Költségvetési Tanács (KT) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között. A KT több ponton is kifejezte kételyeit a költségvetéssel kapcsolatosan, a testület elsősorban a büdzsé júliusban elfogadott főszámai alapjául szolgáló GDP-növekedés mértékét vitatja. Emiatt nemcsak a költségvetés benyújtásakor, de a sarokszámok elfogadását követően, augusztusban is további háttérszámításokat kért a gazdasági tárcától. Kovács Árpád, a KT elnöke a közszolgálati televízió kedd esti műsorában kifejtette: a bevételek megalapozottságát, a pluszbevételeket, illetve a gazdasági prognózist illetően felmerült kérdésekre szeptember közepére, illetve második felére ígérte a nemzetgazdasági tárca. Hangsúlyozta, hogy a KT-nak záros határidőn belül reagálnia kell a kérdéses pontokra, mert a testületnek a zárószavazás időpontjára nyilatkoznia kell arról, hozzájárul-e a zárószavazás lefolytatásához.

A 2013-as büdzsé bizonytalanságai miatt nem csak a KT-nak vannak kétségei, az elemzők többsége is hasonlóan vagy még kritikusabban vélekedik a jövő évi költségvetés megalapozottságáról. A növekedési adatok azt mutatják, hogy Magyarország recesszióban van. Ez a tendencia már a büdzsé benyújtásakor is egyértelmű volt, ennek ellenére a költségvetési törvényjavaslat 2013-ra 1,6 százalékos GDP-növekedésre alapoz. A Policy Agenda szerdán közzétett elemzése szerint a GDP alakulása már az idei költségvetés teljesülésében is különös nehézséget jelent. „Az érthetetlenül optimistán tervezett növekedés nem következett be - írja a közlemény -, sőt kemény recesszióba fordult a magyar gazdaság." Az elemzők szerint az ez évi folyamatok a további évekre is jelentős veszélyeket jeleznek a költségvetési hiány elképzelt folyamatos szűkítésében. A dokumentum szerint nehéz feladatnak látszik egy hiteles 2013-as költségvetés elfogadása.

Az MSZP a munkahelyvédelmi tervről
Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: nem tudni, a kormány miből akarja finanszírozni a 300 milliárd forintos költségvetési kiesést okozó akciótervet, hiszen a tranzakciós illeték kiterjesztése a jegybankra nem jelent valódi többletbevételt, és feltehetően az IMF sem fogadja azt el. A politikus kifejtette: pártja egyetért a járulékcsökkentéssel, de a munkahelyvédelmi terv lehetséges hatásait korlátozottnak tartja, s úgy vélik, az nem eredményez új állásokat. A képviselő nem látja biztosítottnak, hogy az IMF-tárgyalások idén sikerrel zárulhatnak. Véleménye szerint, ha a kormány nem tudja megfelelően pótolni a költségvetésben az általa okozott lyukat, akkor a jövő évi hiány meghaladhatja a 3 százalékot.

Adóbehajtás, növekedés, munkahelyvédelem

A gazdasági növekedés idei és jövő évi várható számairól tett fel kérdéseket a KT - nyilatkozta Kovács Árpád, aki megemlítette, hogy elemzők szerint idén jó esetben is csupán 0 százalék körüli bővülés várható, de akár ennél rosszabbul is alakulhatnak a gazdasági folyamatok, ami hatással lesz a 2013-as büdzsére is.

A tanács emellett az adóbeszedés hatékonyságához kapcsolódó várakozások megalapozottságát is firtatta, mivel a költségvetési tervezet 150-160 milliárd forint többletbevételt remél ettől, az viszont nem látszik a tervezetből, hogy ezt milyen eszközökkel biztosíthatja az adóhivatal. Kovács Árpád ezzel kapcsolatban kiemelte, a beszedés hatékonyságának növelésével tavaly 38-40 milliárd forintos javulást értek csak el. A KT elnöke hangsúlyozta, hogy a tervezett 150-160 milliárd, bár a teljes adóbevételhez képest nem nagy összeg, de mégis csak a 2011-es hatékonyság-javulással elért pluszbevétel négyszerese, miközben a gazdaság teljesítményének visszaesése várható 2012-ben.


Orbán Viktor: „Semmi nem veszélyezteti
a kormány munkahelyvédelmi programját,
még az IMF-megállapodás sem"
Kép: MTI

Az őszi ülésszak másik témája, a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtása a kormány becslése szerint mintegy 300 milliárd forintos kiadást jelent a jövő évi büdzsében. Erre részben fedezetet jelent az MNB-re is kivetett tranzakciós adó, és Kovács Árpád szerint időlegesen megnyugtató válasz az is, hogy a jegybank emiatti veszteségét 2014-re tolják át. A KT elnöke szerint ha ezt az adót továbbhárítják a hazai pénzforgalom szereplőire, az a gazdasági növekedést tekintve jelent majd újabb áldozatot.

A Bruxinfo értesülése szerint szeptember végén újabb uniós kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen a tranzakciós illeték miatt. Simon O'Connor, az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy a magyar tranzakciós illeték ügyében még nincs brüsszeli állásfoglalás. Az ügyben kérdéseket tettek fel a magyar hatóságoknak, és Bizottságnak, mielőtt további lépésekről döntene, alaposan elemeznie kell a válaszokat.

Beárazott IMF-megállapodás

Kovács Árpád azt is felvetette, hogy bár a büdzsében nem számoltak az IMF/EU-hitellel, a piaci szereplők már beárazták az IMF-hitel pozitív hatásait. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor a költségvetési vita során az esetleges megállapodás következtében elért kamatmegtakarítást mint a munkahelyvédelmi akcióterv finanszírozásának egyik forrását említette.

Szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály tárca nélküli miniszter, az IMF-megállapodás főtárgyalója is arról beszélt, szerint már az ősszel lezárulhatnak az IMF/EU-tárgyalások. A miniszterelnök külföldi hírügynökségek tudósítóinak azt mondta, hogy az egyeztetések menetrend szerint haladnak, és - noha vannak még vitatott kérdések - a kormány a tárgyalások gyors lezárására számít. A tárca nélküli miniszter a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusülésén úgy fogalmazott, hogy nem úszható meg az IMF-hitel, a valutaalap-program, amelyet okosan kell használni a magyar gazdaság szerkezetének javítására. Varga Mihály szerint a tárgyalások megkezdéshez kapcsolódó pozitív piaci hangulat, az országkockázat csökkenése, az erősebb forintárfolyam mind azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom fontos támpontja az újabb IMF-program lehetősége.


Varga Mihály szerint ősszel lezárulhatnak a tárgyalások
Kép: MTI

A Policy Agenda elemzése úgy vélekedik, hogy változatlanul magas annak az esélye, hogy megakadnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Mint ismeretes, a két nemzetközi szervezetek is elsősorban a gazdasági növekedéssel, a makrogazdasági pálya megalapozottságával és a munkahelyvédelmi terv finanszírozásával vannak gondjai. Orbán szerdán a külföldi hírügynökségek tudósítói előtt így fogalmazott: „Semmi nem veszélyezteti a kormány munkahelyvédelmi programját, még az IMF-megállapodás sem". Elemzők szerint viszont csak akkor várható őszre megállapodás, ha a kormány más területen kompromisszumot köt a nemzetközi szervezetekkel. Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője az MTI-nek azt mondta: a kormány kommunikációjából az sejthető, hogy valamely területen kiadáscsökkentés vagy egyéb bevételnövelés lesz, de erről semmiféle konkrétum nem tudható. Szerinte továbbra is vannak bizonytalan pontok a tárgyalások előrehaladásával kapcsolatban, és a megállapodáshoz konkrét lépések kellenek az említett ügyekben Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője úgy vélekedett: pozitív üzenet, hogy a kormány több tagja megerősítette a megállapodási szándékot, ugyanakkor kérdéses, hogy a gyakorlatba hogyan ültetik ezt át. Az őszt korainak tartotta a megállapodásra, de szerinte a gazdaság szempontjából célszerű lenne még idén megállapodni.

Teljesül-e az idei költségvetés?
A Policy Agenda szerint – a kormány által közreadott 2011. évi zárszámadási törvény tényadatai és a 2012. júliusi végi adatok alapján – úgy tűnik, hogy ha nem is nem is a költségvetésben tervezett 2,5 százalékos, de még mindig 3 százalék alatti, azaz 2,8-2,9 százalékos hiánnyal számolhatunk erre az évre. Ehhez azonban kormányzati szigorra, a tárcáktól megkövetelt feszesen gazdálkodást van szükség. Ha ez teljesül, akkor a némely területen jelentkező többletbevételek, valamint a jelentős tartalék ellensúlyozza a vártnál kisebb bevételeket és nagyobb kiadásokat. A költségvetés kiadásai között a kamatkiadások növekedése jelentős probléma: ezek a cég számításai alapján 150-160 milliárd forinttal is meghaladhatják a tervezettet, ami 2011-hez képest 10 százalékos növekedést jelent. A Policy Agenda figyelmeztet: ha az IMF/EU-hiteltárgyalások jelentősen megakadnának, akkor a mostani kamatcsökkenési tendencia megfordulhat, ami további súlyos milliárdokkal terhelheti meg a büdzsét. Az egészségügyi alapoknál 50 milliárddal, a munkanélküli-juttatások terén 10 milliárddal haladhatják meg a kiadások az eredeti tervet. Utóbbi magyarázata az, hogy nem sikerült érdemben növelni a foglalkoztatottak számát, így a korábbinál szigorúbb feltételek ellenére is több munkanélküli kap ellátást, mint azt a kabinet tervezte. A bevételi oldalon jelentős feszültséget jelent, hogy július végéig a gazdálkodó szervezetektől tervezett 1400 milliárd forintos bevételnek csak a 38 százaléka folyt be – ezt némileg javítja majd a pénzügyi szervezetek később beérkező különadója –, a társasági adó, az eva, a cégautó- és a játékadó területén jelentősen felültervezettek a várakozások, itt 150 milliárd forintos bevételkiesés keletkezhet. Az adókulcs 27 százalékra emelése és a kiugró infláció ellenére idén is – hasonlóan a tavalyihoz – az áfából a tervezetnél mintegy 200 milliárd forinttal kisebb összeg folyik be a költségvetésbe. Az szja-bevételek terén pedig az átalakított adórendszer ellenére is mintegy 80 milliárd forintos lyukkal számolhatunk. Más területeken is lehet akár 60-70 milliárd forintos túlköltekezés, de itt a kormánynak nagyobb a mozgástere, jobban képes befolyásolni a folyamatokat, mint az adóbevételek esetében.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo