A közlemény szerint a kabinet határozott arról is, hogy valamennyi állami tulajdonú vízi létesítmény, többek között a 28 000 kilométernyi állami kezelésű vízhálózat vagyonkezelése, fenntartása és üzemeltetése a vízügyi igazgatóságokhoz kerül. A vízügyi igazgatóságok megkezdték a felkészülést a gazdák számára ingyenes vízszolgáltatás biztosítására. Ez magában foglalja a szivattyútelepek megfelelő állapotba hozását, a csatornák karbantartását - áll a közleményben.
A kormányzat növelni kívánja az öntözött területek nagyságát a magyar mezőgazdaságban, jelenleg ugyanis csak 100 ezer hektárt öntöznek ténylegesen a gazdálkodók, holott 200 ezer hektár területre rendelkeznek vízjogi engedéllyel - mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára. (Pedig a változékony időjárás gyakran sodorhatja bajba a gazdálkodókat.)
Feldman Zsolt hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság elemi érdeke, hogy a gazdák minél több és elérhető árú öntözővízhez jussanak, ez ugyanis feltétele annak, hogy a következő években növelhető legyen a növénytermesztés hozama. A stabil termelési háttér megteremtése érdekében fel kell mérni, hol igénylik az öntözővizet, az mekkora költségráfordítással biztosítható, mekkora az eszközigénye - mondta, hozzátéve: ezeket az információkat a hatékonyság érdekében kell összegyűjteni és elemezni, hogy egy-egy fejlesztési projekt valós igényeket szolgáljon ki.
Az öntözővízigényekkel összefüggő vízügyi felmérést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei végzik el - jelentette be Hubai Imre, a NAK alelnöke.
Molnár Béla, szerint a vízjogi engedéllyel rendelkező, de jelenleg nem öntözött 100 ezer hektáros területen az öntözés feltételei 1-2 éven belül megteremhetők. Felhívta a figyelmet, hogy az unió tagországaiban a mezőgazdasági terület 13,5 százalékát öntözik. Magyarországon a most - elméletileg - öntözhető 200 ezer hektár a megművelt terület 5 százaléka.
