Még jobban megéri a megváltozott munkaképesség

Jelentősen, 19 százalékkal nőtt idén a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, a jogosultság idei kiterjesztésével pedig akár megduplázódhat azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek a köre, akik rehabilitációs kártyával rendelkeznek. E két intézkedés önmagában is igen erős ösztönzést jelent arra, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya az idei évben meghaladja a 30 százalékot.

2017. február 9.

Piac&Profit

A munkáltatók számára a legnagyobb anyagi ösztönzést megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Ha ugyanis egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg a tavalyi 964 500 forintról idén évi 1 147 500 forintra (a minimálbér kilencszeresére) emelkedett, ami 19 százalékos munkáltatói tehernövekedést jelent.

„Az intézkedés hatására idén várhatóan tovább csökken azoknak a pozícióknak a száma, amelyek esetében a munkáltatók megváltozott munkaképességűek alkalmazása helyett inkább a hozzájárulást fizetik be – mondta Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Tíz éve ez az érték még csaknem elérte a 90 ezer főt, idén akár 60 ezer alá is csökkenhet.”

Miben más a fogyatékos munkavállaló? Elkötelezettségben

A cégek egyre nyitottabbak a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazására, ugyanakkor a témával foglalkozó szakértők szerint az érintettek sokszor „beragadnak” a támogatott munkahelyekre, ami senkinek nem jó. Mindkét oldalon sok a félelem, pedig mindkét félnek megérné a nyitottság.

Az álláshelyek betöltését az is ösztönözheti, hogy egy törvénymódosítás nyomán rehabilitációs kártyára – a korábbi körön felül – immár azok is jogosultak, akiknek a rehabilitációja nem javasolt (B2 és C2 minősítési csoport). A rehabilitációs kártyával rendelkező személyek foglalkoztatása mentesíti a foglalkoztatót a szociális hozzájárulási adó befizetésétől. A kedvezményesen foglalkoztatható személyek körének jelentős bővülése növeli az esélyét annak, hogy a munkaadók betöltetlen álláshelyeikre a megváltozott munkaképességűek köréből találjanak megfelelő jelöltet.

„Az egyre szélesebb körben jelentkező munkaerőhiány önmagában is segíti a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését: egyre több munkáltató tapasztalja, hogy megfelelő kiválasztási folyamatok nyomán ez a kör is kiválóan alkalmas teljes értékű munka elvégzésére. Ezért arra számítunk, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya idén meghaladja a 30 százalékot, ami azonban még mindig elmarad az EU 50 százalék körüli értékétől” – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.

Kedvező fejlemény, hogy az egyszerűbb fizikai munkakörök mellett egyre több diplomás pozíciót is meghirdetnek a megváltozott munkaképességűek számára. Továbbra is probléma ugyanakkor, hogy a foglalkoztatás aránya országrészenként erős különbségeket mutat: míg ez az érték Nyugat-Magyarországon és Budapesten igen magas, addig Dél-Dunántúlon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és az Alföld keleti és déli részén továbbra is jelentős számú megváltozott munkaképességű álláskereső található.

A szellemi akadálymentesítéssel kéne kezdeni

Alapvetően nem a megváltozott munkaképességű emberek által betölthető pozíciók számával van a gond, hanem a nyitottsággal. Amíg elhangozhat az, hogy aki kerekesszékes, ne kezeljen bankkártyás terminált, még bőven van tennivaló, de van azért sikersztori is.

Véleményvezér