Az elmúlt időszak adóváltozásai miatt még inkább közeledtek a kedvezményes és nem kedvezményes adózású juttatási elemek bruttó költségei. Ez derül ki Szent István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből. A kutatásban részt vevő 419 cég több mint fele az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén működik.
A kutatást vezető dr. Poór József egyetemi tanár szerint „az évente változó adószabályok és a munkáltatókat terhelő adminisztrációs terhek ellenére a legtöbb munkáltató mégis a juttatások mellett dönt”.
A felmérésbe bevont szervezetek 84,7%-a alkalmazta a béren kívüli juttatásokat javadalmazási politikájában 2013-ban, közülük csak 5% jelezte, hogy a juttatások bizonyos dolgozói csoportokra korlátozottak, 95% az összes dolgozó számára biztosít juttatást.
A cafeteriarendszer a részt vevő vállalatok 74%-ánál működik. Ezek 49%-a rugalmas juttatási rendszert (cafeteriát), valamint előre meghatározott garantált juttatásokat egyaránt kínált dolgozóinak, míg 51% kizárólag a cafeteriarendszert biztosítja.
A kutatás alapján a leggyakrabban biztosított fix juttatás az Erzsébet utalvány, a juttatásokat kínáló válaszadók 35%-ánál található meg. A tavalyi első helyről a másodikra szorult a mobiltelefon költségének térítése (27%).
A felmérés eredményei alapján a legnépszerűbb elem a cafeteriarendszerek kínálatában 2013-ban a SZÉP kártya, amelynek mindhárom alszámlája egységesen népszerű, a cégeknek több mint 60%-a kínálja dolgozóinak a cafeteria keretében. Az Erzsébet utalvány (60%) és az egészségpénztári hozzájárulás (59%) szintén a legnépszerűbb cafeteriaelemek közé tartoznak.
„A kutatás alapján az átlagos cafeteria-keretösszeg mértéke 284 ezer 750 Ft, ami magasabb, mint a tavaly mért érték – mondta el Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.
Összességében elmondható, hogy a cafeteriarendszert bevezetők körében – minél régebben vezették be a rendszert, annál nagyobb – súllyal esett latba a dolgozói elkötelezettség és elégedettség növelése. A költséghatékonyság a bevezetés idejétől függetlenül az egyik legfontosabb tényezőként szerepel. A bevezetés legfontosabbnak tartott indokai és a foglalkoztatott létszám között nem tudtunk kimutatni statisztikailag érvényes összefüggést, a legfontosabb indokok vállalatmérettől függetlenül hasonlóak
