„A 2016-os céginformációs statisztikákat elemezve a legszembeötlőbb, hogy sem a 2015-ös rekordmagas cégtörlési, sem a rekordalacsony cégalapítási számok nem dőltek meg. Az évek óta tartó konszolidáció kisebb fokozatba kapcsolt” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. 26 035 cégalapítás mellett 46 503 céget törölt a cégbíróság, a működő cégek száma immár harmadik éve csökken. 2016 végére 545 ezerre csökkent a cégek száma, és ha ebből az eljárás alatt lévőket leszámítjuk, akkor már csak 488 ezernél áll a magyarországi cégszámláló.
„A 2016-os cégszámcsökkenés mértéke nem érte el a 2015-ös értéket, de összességében még így is közel kétszer annyi cég szűnt meg, mint amennyi alakult. Tehát a korábbi trend megtöréséről azért nem beszélhetünk, sok a számlatartozásból származó és a központi kezdeményezésű eljárás is, a cégalapítási számok pedig mérsékeltek” – mondta a szakértő.
A megszűnések mögött továbbra is 30 százalékos súlyban a felszámolások állnak. A hatósági kezdeményezésű kényszertörlések és a hivatalbóli törlések adják a megszüntetéshez vezető eljárások közel 50 százalékát. A felszámolások legtöbb esetben kifizetetlen számlákat jelentenek, a kényszertörlés jellemzően pedig az a kategória, ahol a cég már az adatszolgáltatási kötelezettségeit sem teljesíti, az esetleges tartozásokat pedig már szinte esélytelen behajtani rajtuk.
Ezek az eljárástípusok azt jelzik, hogy a hazai cégstruktúra továbbra is nagyon távol van az egészséges szinttől. Sok a behajthatatlan tartozás és a visszaélés a jogi kiskapukkal. A vállalkozók sajnos sok esetben jóhiszemű üzletvitel mellett is belekényszerülhetnek problémás helyzetbe a cégstruktúra fertőzöttsége és a lánctartozások miatt. A megszüntetéshez vezető „üzletileg is elfogadható” eljárások továbbra is elenyészőek, a végelszámolások aránya bár javult valamelyest, de még mindig csak 16 százalék körül van a szerepük. A megszüntetéshez vezető eljárásoknak pedig csak 4 százaléka a jogutóddal történő megszűnés.
„2016 a cégstruktúra szempontjából szinte már nyugalmasnak is volt mondható, nem láttak napvilágot az előző évekhez hasonló cégműködést szigorító szabályozások. Év elején még a kft.-k tőkeemelésére vonatkozó moratóriumot is meghosszabbították egy évvel, ami egy lazább cégjogi szabályozást már sejtetett magában” – mondja Pertics Richárd. Az év jelentős része ezt leszámítva nyugalmasan telt, fixen lehetett havi 3-4 ezer cégtörlésre és 2 ezer körüli cégalapításra számítani. A 2016 év végi adóváltozások viszont újra a lazítás jeleit mutatják. A kata-limit emelése például egyértelmű jele a mikrovállalkozások jövőbeli előretörésének, és az ezzel megugró cégalapítási számnak.
Az persze kérdéses, hogy mennyire lesz életképes a sok új cég. A magas fluktuáció és a korábbi statisztikák azt mutatják, hogy nem túl magas az új cégek túlélési képessége, még mindig sokan alapítanak vállalkozást kényszerből és/vagy megalapozott üzleti terv nélkül. Ezek következtében az 5 éves életkort a cégeknek már a fele sem éri el. 2017-ben – nagy részben az adóváltozásoknak is köszönhetően – valószínűleg továbbemelkedik a cégalapítások száma, így az újra visszakerülhet a 30 ezer körüli érték fölé. A cégtörlések tekintetében viszont két ellentétes hatás várható. A kft.-k jegyzett tőkéjének az emelésére vonatkozó moratórium lejárata növelni fogja, a kényszertörlési hullám csillapodása viszont csökkenteni fogja a törlési számokat. A két hatás miatt sok minden elképzelhető, de vélhetően továbbra is 40-60 ezer körül lesz az éves cégtörlési szám.
