Elgondolkodtató, hogy ha a pszichológia már több mint húsz éve foglalkozik az érzelmek gondolkodásra kifejtett hatásával, tudjuk, hogy azok központi szerepet játszanak viselkedésünkben és gondolkodásunkban, kutatások is bizonyítják, hogy az érzelmi intelligencia - érzelmek megfigyelése, átélése, tudatos kezelése, azok kifejezése - döntő a sikerességben, az életben való boldogulásban, akkor miért nem épül be az oktatásba, miért nem foglalkoznak a társas képességekkel az üzleti életben. Az okok messzire vezetnek. Sok múlik szocializációnkon, oktatásunkon, az érzelmek és a siker társadalmi felfogásán, az intelligencia és a teljesítmény közötti kapcsolaton, és azok mérésén.

Érzelem, a mozgatórugó

Öröm, bánat, büszkeség, csalódás, hála, félelem, düh. Minden korban másként fogták fel az érzelmeket. Ma a személyiség szubjektív állapotának tartjuk, amelyek legbelsőbb énünket jellemzik és a környezetünk változásaira adott reakciókként foghatók fel. Kifejezésük függ a személyiségtől, idegrendszertől, adott helyzettől. "Az érzelem motiváló, cselekvésre késztető szerepe alapvető, azok adnak cselekedeteink számára energiatöltést" - olvasható a Dr. Geréb György által szerkesztett Pszichológia tankönyvben.

Ma már azt is tudjuk, az érzelmi intelligencia az intelligencia része, a klasszikus intelligenciának később felfedezett formája. Ettől függetlenül még mindig az a vélekedés él, hogy a magas intelligenciájú ember jobban teljesít és sikeresebb. Dr. Ranschburg Jenő Szülők könyve című könyvében ezt a téveszmét cáfolta: az IQ-nak nincsen köze a fizikai állapothoz, de a szakmai beválást és a társadalmi karriert sem jósolja meg. Ezt azzal magyarázta, hogy "minden szakma olyan meghatározott képességek jelenlétét és együttműködését igényli, melyeket az intelligenciateszt nem mér." Továbbá "az intelligencia IQ-ban rögzített fogalma csak a mentális teljesítményt méri és figyelmen kívül hagyja a személyiség érzelmi, erkölcsi és motivációs jellemzőit." Úgy véli, a teszt nem méri a kreativitást, sőt bünteti azt, mert csak egyetlen megoldást ismer el. Ugyanakkor hozzáteszi: a kreativitáshoz szükséges egy "jó adag" intelligenciaszint. "Az intelligencia tehát fontos, de nem kizárólagos eleme az ember mentális teljesítményének."

Gyakran fojtjuk el érzelmeinket, és bújunk álarcok mögé, főként munkahelyünkön, amely eredhet a munkakultúránkból, de az is oka lehet, hogy ezt a mintát láttuk otthon, így szocializálódtunk. - Az EQ jelentős mértékben tanult. A velünk született érzelmi intelligencia ugyanis egy ideig tart csak - fogalmazott Dr. Csernus Imre az IPM-nek adott interjújában. A szókimondó pszichiáter abból állapítja meg, hogy kinek mekkora az EQ-ja, hogy egy spontán helyzetben tud-e mosolyogni, vagyis az érzelmek felvállalására kíváncsi.

Emberek vagyunk, nem gépek

A vállalatoknál azonban az az általános vélekedés, hogy mivel a pénz mozgatja az üzleti világot, az arról való Bár erre vonatkozó kutatás nem ismert, jól tükrözi a vezetők érzelmi intelligencia szintjét és azt, hogy mennyire nem ismerik, nem használják azt - még a HR sem -, hogy egy munkahelyen milyen a hangulat, milyen az emberek érzelmi állapota - mondja Jagudits Ákos, az Otis HR senior menedzsere. - Az emberek 80 százalékban a főnökeiket váltják le és nem a munkahelyüket, és ez a tény komolyan minősíti a vezetői érzelmi intelligencia állapotát - teszi hozzá a szakember, akit felmérések is igazolnak.

Még mindig problémát okoz a vállalatoknak a munkatársak megtartása, motivációja, ami árulkodó. A vezetők ugyanis nem ismerik fel, hogy a szervezetet emberek alkotják, akiknek érzéseik vannak, melyek központi szerepet játszanak viselkedésünkben és gondolkodásunkban, így azok kihatnak teljesítményükre. A hatékonyság és a dolgozókat mozgató érzelmek között ugyanis fordított arányosság van. Minél nagyobb az érzelmi biztonság, minél jobb egy munkahely légköre, annál jobban megy a munka, annál nagyobb az elkötelezettség és az elégedettség, miként erre a Legjobb Munkahely Felmérés is rámutatott. - Továbbá gyorsabban megy a beilleszkedés, az együttműködési hajlandóság mértéke magasabb, ritkábban alakulnak ki konfliktushelyzetek és a műhelymunkák sikere a jellemzőbb - tette hozzá Jagudits Ákos. - Tagadhatatlan, hogy érzelmeink befolyásolják döntéseinket, kihoznak belőlünk bizonyos viselkedéseket. Minél jobban értjük saját érzelmeinket, és tudunk ráhangolódni másokéra, annál hatékonyabban tudunk működni vezetőként és magánemberként egyaránt - mondja a KPMG-BME Akadémia trénere is.

Dr. Bodó Péter, a Dr. Bodó Training és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint csupán a racionalitásra való hagyatkozás teljesen irracionális, mert abból indul ki, hogy "az emberek gépek, és csak a megfelelő gombokat kell nyomkodni ahhoz, hogy működjenek." Ezt emelte ki Jagudits Ákos és Gotthard Anikó munkaszervező-szociológus, a Herr Mária Érzelmi Intelligencia Társaság elnöke is. - Amellett, hogy nem becsülöm alá a racionalitást, nem hagyható figyelmen kívül az ember, mint individuum. Érzéseink, motivációink vannak, ettől ember az ember. Az a vezető tud csak emberekkel bánni, embereket vezetni, aki fejlett érzelmi intelligenciával rendelkezik - mondja a szociológus. - Aki magas érzelmi intelligenciával rendelkezik, annak lehetősége van egy-egy helyzetben több megoldás közül választani. Tehát nem ösztönből, hanem tudatosan hozza meg az emberekkel - beleértve saját magát is - kapcsolatos döntéseit. Ezt nagyon fontos tudni a gazdaság szereplőinek is - teszi hozzá Gotthard Anikó.

Az EQ-val megelőzhető a kiégés, csökkenthető a fluktuáció, növelhető a kiválasztás validitása és a hatékonyság - mondják szakemberek. - A kiégett, motiválatlan, depressziós munkavállalót mindenképpen elveszíti a vállalat vagy azért, mert kénytelen tőle megválni csökkenő teljesítménye miatt, vagy ő hagyja ott a céget - mondja Bodó Péter. És hiába a gazdasági válság nyomán megduzzadt munkanélküliség, tehetségeket még mindig nehéz találni. Ez pedig veszteséget okoz a vállalatnak.

A vezetőnek is szembe kell néznie érzéseivel

Bodó Péter a racionalitás túlhangsúlyozottságát a vezetésben annak tudja be, hogy az érzelmekkel való bánás nem könnyű. - Az emberek bonyolult lelkek, magatartásuk, reakcióik nagyon sok tényező függvénye, sokszor nehezen kiszámítható és meglepő. Könnyebb ezért a racionalitás szintjére koncentrálni, és ha mégsem jön be, akkor el lehet intézni azzal, hogy mások értelmetlenül cselekszenek - húzza alá a tréner. Továbbá először önmagával, a saját érzéseivel kell szembenéznie, amitől sokan ódzkodnak. - Elhagyni a látszólagos biztonságot nyújtó álarcot, megmutatni önmagukat érző, elven, nem tévedhetetlen emberként, sok bátorságot, nyitottságot, őszinteséget kíván meg. És talán nem meglepő, hogy ezek a hiteles vezetők a dolgozók szemében - vallja Bodó Péter. (Kürti Sándor a Kürt Zrt. elnöke vall érzelem és üzlet viszonyáról ebben az interjúban.)

Nem épül be a tananyagba az érzelmi intelligencia

Miután azonban az EQ nem kap helyet az üzleti iskolákban, egyetemeken, így nincs mit csodálkozni, hogy a legtöbb vezető számára az érzelmek vezetésben alkalmazott szempontjai és konkrét technikái szinte teljesen újak - tapasztalja munkája során a képző-mester coach, aki szerint nemcsak az egyetemi, hanem az egész iskolai képzési rendszernek problémája, hogy az érzelmekkel való bánásmód alig szerepel a fiatalok képzésében, fejlesztésében.

- Elenyésző azon felsőoktatási intézmények száma, ahol beépítik a tananyagba, ott is inkább elbújtatva, egyes tantárgyak - pl. szociálpszichológia, munkapszichológia - részeként kap helyet - erősíti meg Gotthard Anikó is. Inkább a továbbképzések része tud lenni. - Ez nem magyar sajátosság, a nemzetközi üzleti oktatásból is hiányzik az EQ. Például az MBA-képzés tananyagai is a kalkuláló, logikán alapuló döntéseket hangsúlyozzák - emeli ki Cservenyák Tamás, a KPMG-BME vezető oktatója és képzési projektmenedzsere.

- A ma végző jövőbeni menedzser-generációnak az egyik fő témája lesz a munka és magánélet összhangjának megteremtése, illetve az ebből származó problémák, mint a túlzott stresszhatás és a kiégés kezelésének képessége. Vajon mennyit foglalkoztak ezzel az egyetemi képzésen? Milyen megoldásokra készítették fel őket? - kérdezi Bodó Péter. - Az iskolai képzés teljesítményorientált, versenyszellemű. Kevés teret ad olyan kérdéseknek, mint a saját belső konfliktusok feldolgozása, az egymással való bánásmód kérdése, az élet probléma- és krízishelyzeteinek megoldása. Ezt nagy problémának tartom, mert az élet az elmúlt évtizedekben, sőt, tíz éven belül jelentősen megváltozott, a problémák komplexebbé váltak, a fiatalok rendkívül nagy nyomás alatt állnak, és félő, hogy a képzés még nem reagált kellőképpen erre - hangsúlyozza a tréner. Hozzáteszi: az egyetemi képzés keretein belül persze nem könnyű az érzelmi intelligencia témáján dolgozni, mert ez intenzív önismereti-, önmegtapasztalási munkát igényel. A katedráról lehet ugyan beszélni érzelmi intelligenciáról, de megélhetővé tenni, a hallgatókat gyakorlatorientáltan fejleszteni nagyon nehéz - nyomatékosítja Bodó Péter.

Segítenek-e az EQ-t fejlesztő tréningek?

Az EQ-t fejlesztő tréningek sem csodaszerek, főként ha csak divatból, vagy felső nyomásra és nem meggyőződésből vesz részt azon a menedzser. De az is rontja a multinacionális vállalatoknál tartott érzelmi intelligencia-fejlesztő tréningek hatékonyságát, ha nincs utókövetés vagy épp felszínes. "Nem mennek egy adott szintnél mélyebbre, mert az az egyéniséget fejlesztené, a nagyon fejlett egyéniségek pedig nem illeszthetők be a multik működésébe" - állítja Csernus Imre saját tapasztalatira hivatkozva.

Bodó Péter nem ért egyet Csernus Imrével, mert mint mondja, a fejlett vállalkozások értelmileg, és érzelmileg fejlett, érett munkatársakat igényelnek. Olyanokat, akik felelősségteljesen bánnak feladataikkal, kollégáikkal, ügyfeleikkel, környezetükkel, és önmagukkal. Felismerték az EQ, a munka és a magánélet közötti egyensúly jelentőségét és azok teljesítményre való hatását is. Ezért a gyakorlatban is hasznosítható, EQ-t fejlesztő tréningeket és coachingot biztosítanak számukra, amelyek nem csak elméletiek, hanem gyakorlati módon adnak lehetőséget a résztvevőknek értelmi, érzelmi egységük megteremtésére, személyiségük fejlődésére.

- Magyarországon gyerekcipőben jár még az EQ, mint tudományág. A vállalatok most kezdik felismerni a jelentőségét, és a gyakorlatba átültetni. Ez azonban nem könnyű feladat, mert nehéz alkalmazni és mérni az eredményességét - állítja Gotthard Anikó. A szociológus üdvözölné, ha az EQ nagyobb szerepet kapna az oktatásban és az üzleti döntésekben. Az EQ azonban nem a "bölcsek köve", ez csak egy eszköz a vezető kezében, amellyel még színesebbé, teljesebbé tudja tenni döntéseit, eszköztárát - húzza alá a szakember.