A kormány előzetesen arra számított, hogy félmillió vállalkozás választja majd az új adózási formákat: a kisvállalati adót (kiva) és a kisadózók tételes adóját (a katát). A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak jadatai szerint azonban a katára összesen 47 361, míg a kivára 5101 adatlap érkezett január 2-ig. Az adatok jelenlegi feldolgozottsága szerint január közepéig a kisadózó vállalkozások tételes adójára mintegy 51 ezer, a kisvállalati adóra vonatkozóan pedig közel 10 ezer bejelentkezés történt. (A kivára január 15-én éjfélig lehetett bejelentkezni, a kata év közben is választható.)

Év végi kapkodás, bonyolult megfogalmazás

A megszokott társasági adórendszer – főképpen a kisvállalkozások és azok könyvelői számára – már begyakorlott, rutinfeladatokat jelent a mindennapokban, a kiva esetében pedig meg kellett volna ismerkedniük egy merőben új szabályrendszerrel. Ráadásul a jogalkotó szinte valamennyi adózással foglalkozó törvényben módosította menet közben az új adónemre vonatkozó előírásokat. Sokaknak nem volt mindemellett világos, hogy mit kell tennie a cégnek, ha a társasági adó hatálya alól szeretne átjelentkezni a kivába, sorolta Zara László a Piac&Profit kérdésére a kiva eddigi kudarcának okait.

A bonyolult megfogalmazás miatt a könyvelők jelentős része valószínűleg nem értette meg a jogszabályt, így az ügyfeleiknek sem tudták elmagyarázni, hogy kinek lenne előnyös az új adónem. Riasztóan hatott az is, hogy számtalan pénzforgalmi eredményt befolyásoló – elsősorban növelő – tétel került a törvénybe, de az sem vált a kiva javára, hogy a jogszabály szerint havonta illetve negyedévente adóelőleget kell fizetni, méghozzá a tényleges tárgyidőszaki forgalom alapján szemben a társasági adóra vonatkozó előírással, amely szerint egy évben egyszer kell megállapítani a következő évben fizetendő adóelőleget.

Az érintettek 90-95 százalékának megérné

Bármennyire is kedvező, hogy a 28,5 százalékos szakképzési hozzájárulás helyett a munkáltató csak 16 százalékot fizet a bérek után, sok vállalkozás valószínűleg azért sem választotta a kivát, mert nem lehet előre megmondani, hogy 2013 végén mekkora lesz a cég pénzeszközének nagysága. Márpedig, ha a 2012 és 2013-as összeg különbözete pozitív, akkor az kiva adóalapot képez - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Nem segítette a helyzetet a rossz kommunikáció, és a megértésre hagyott rövid idő Zara László szerint. Bár az utolsó hónapban megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján egy kalkulátor és különböző nyilatkozatokban is igyekeztek népszerűsíteni a kivát, ez nem volt elég meggyőző. Ráadásul épp a legrosszabbkor: év végén az ünnepek, január elején pedig a bérszámfejtési időszak kötötte le a könyvelők kapacitását.

A számos tisztázatlan pont ellenére Zara László úgy véli, a kiva a kategóriába beleférő vállalkozások 90-95 százalékának biztos, hogy megéri. A bonyolultsága ellenére is kedvező hatású lehet, ha a könyvelők és az érintett vállalkozások megértik az új adónemet. Ha átgondolják és kitöltik a kalkulátort, valószínűleg többen rájönnek, hogy érdemes ezt választani.

Az adószakértő érvei alátámasztására emlékeztetett arra, hogy az eva bevezetésekor, az első évben ugyancsak elmaradt az érdeklődés a várttól, két év kellett arra, hogy a vállalkozók jelentős része megismerje az eva előnyeit. A kiva esetében, ha a következő év végén a vállalkozások összehasonlítják a társasági adó hatálya alatt fizetett adót, és hogy mi lett volna, ha a kiva szerint adóznak, könnyen változhat a szemlélet.

Mindezzel együtt Zara László hangot adott azon véleményének is, hogy ha egyszerű adórendszert szeretnénk kialakítani, a számtalan módosító tételtől el kellene tekinteni. Le kellene tisztítani a jogszabályt a növelő és csökkentő tételektől és csak az adózást elkerülő céllal választók kiszűrését biztosító intézkedéseket meghagyni.