A jövedéki biztosíték eddig egységesen 22 millió forint volt. A pénz arra szolgál, hogy ha a nagykereskedő nem fizet, az adóhatóságnak legyen miből behajtania az elmaradást. Egy törvénymódosítással a kormánytöbbség hétszeresére emelte a biztosíték összegét. Ennyit a vállalkozások többsége nem tudna előteremteni, a 150-170 ital-nagykereskedőből csak a legnagyobbak maradtak volna talpon. A költségvetési bizottság sávossá tenné a jövedéki biztosítékot, az összeg a forgalom arányában nőne. A kicsiknek maradna 22 millió forint, 150 milliót csak a 2 milliárd forintnál magasabb árbevételű vállalkozásoknak kellene letenniük.
Az NGM közleménye szerint ezzel a változtatási javaslattal a kormány elismeri azokat a jellemzően családi vállalkozásokat, amelyek meghatározó szerepet játszanak a kisebb borászatok, szeszfőzdék termékeinek forgalmazásában. Tevékenységüknek köszönhetően ugyanis számos olyan hungarikum kerül a polcokra, amelyeket csak kis tételben forgalmaznak, és a nagyobb kereskedőknél ezért meg sem tudnának jelenni -írja a tárca közleménye. A jövedéki biztosíték mértékének árbevételhez való igazodása eléri az eredetileg kívánt politikai célt is, ugyanis az új biztosítékrendszer továbbra is szigorúbb előírást tartalmaz a nagyobb forgalmat bonyolító kereskedők esetében. Egyértelműen ott nagyobb a kockázat, ahol a nagyobb árutömeg mozog – írja a nemzetgazdasági tárca.
A jövedéki biztosítékok megemeléséről az őszi adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslat benyújtását megelőzően döntött a kormány. Ez 2015. január 1-jétől valamennyi nagykereskedőnél 22 millió forintról 150 millió forintra emelte volna az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék jövedéki biztosítékának összegét.
Az elfogadott 2015-ös adótörvényekről itt olvashat részletesen.
