A hivatal áprilisban megszüntette az eljárást a tavaly nyáron indult dinnyekartell-ügyben, mivel a közérdek hatékony védelme nem volt biztosítható az eljárás további folytatásával. A GVH álláspontja szerint a kormányzat által novemberben hozott „kartelltörvény” után kialakult szabályozási helyzet jogbizonytalanságot teremt a mezőgazdasági termékekre irányuló kartellek megítélésében, erre tekintettel az eljárását megszüntette.
„Ennek alapján ugyanis a GVH arra a következetésre jutott, hogy nem állapítható meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló szabályok megsértése” – mondta Juhász Miklós a Versenyhivatal elnöke a Parlament mezőgazdasági bizottsága előtt. Juhász Miklós szerint azért nem lehet hatékonyan fellépni a mezőgazdasági termékkörben kartellezők ellen, mert a jogszabály nemcsak a termelőket, hanem például a nagy kereskedelmi láncokat is védi. A versenyhivatal a termelők védelmével egyetért, de a termelőkön kívüli szereplőkével nem.
Az Országgyűlés fideszes kezdeményezésre novemberben enyhítette a mezőgazdasági termékek esetében a kartellszabályokat, így nem számít versenykorlátozónak az a megállapodás, amely ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével jön létre, és azzal egyik érintett piaci szereplő sem kerül előnybe a másikhoz képest. A jogszabály indoklása szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közelmúltbeli gyakorlata világított rá a hazai agrárjogi szabályozás hiányosságára, vagyis hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a sajátosságaiból – így például az időjárási hatásokból, a termékek szezonális piaci jelenlétéből – fakadó kiszolgáltatottságára. Így a GVH e hiányosságok miatt az eljárásai során nem tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ágazati jellemzőit. A most elfogadott törvénymódosítást – amely a kihirdetését követő napon lép hatályba – a folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
A témához kapcsolódó jegyzetünket itt olvashatja!
A kormány a nyár elején a dinnyetermelőkkel összefogva a hazai dinnye érdekében indított népszerűsítő kampányt, amely keretében a magyar termesztőktől származó árú került a nagy láncok polcaira, 99 forintos minimális fogyasztói áron. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított az ügyben az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Spar, a Tesco, a Magyar Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ellen. Később felmerült, hogy a Penny Market Kft.-vel és a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) szemben is indul eljárás, ám ez lekerült a napirendről.
A GVH július közepén jelezte, hogy tájékozódik arról, hogy az érintett vállalkozók és szervezetek azon megállapodtak-e arról, hogy a dinnye minimális kilónkénti ára 99 forint lehet. Az ügy pikáns eleme, hogy a megállapodás a Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével születhetett.
Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára július közepén a magyar dinnye népszerűsítésének kampánya keretében beszélt arról, hogy a termelők, a kereskedők – a nagy multinacionális áruházláncok – és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról. Ennek eredményeképpen az államtitkár nyilatkozata szerint olyan megállapodás született, hogy a multinacionális áruházláncok a közösen kialakított áron értékesítik majd a dinnyét, és abban is egyezség jött létre, hogy milyen, még elfogadható ár alakuljon ki a szezon végén.
Ekkor azonban az államtitkár még nem beszélt a kartelezésről. Erről augusztus közepén nyilatkozott Budai Gyula, amikor úgy fogalmazott, hogy a dinnyetermelők érdekében kartelleztek, mert két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent a hazai a dinnyetermő terület.
