Inkább visszafizeti az eddig befizetett reklámadót is a kormány, mint, hogy elfogadja, a kisebb bevételű cégektől is be kéne szednie, hogy ne okozzon tisztességtelen gazdasági előnyt a korábbi reklámadó törvény. A kormány visszafizeti a korábban beszedett reklámadó legnagyobb részét, a reklámközzétevő adóalanyok visszakapják a 2014 óta befizetett reklámadójukat. A jövőben az adó megmarad, de a „kicsiknek”, azaz a 100 millió forintnál kisebb reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak továbbra sem kell reklámadót fizetniük – ez derül ki a frissen benyújtott törvényjavaslatból.
A változtatás - pontosabban az adómérték emelése - ellen szakmai szervezetek sora tiltakozik, véleményük szerint kigazdálkodhatatlan a megemelt kötelezettség.
A törvénymódosítás azonban további kérdéseket is felvet.
Jár kamat?
A Faludi Wolf Theiss adócsoportjának vezetője, dr. Pásztor János szerint a törvénymódosítással kapcsolatban kérdéses, hogy a visszafizetendő adó után jár-e kamat az adózóknak. A javaslatban hivatkozott adó-visszatérítési szabályok rendelkeznek ugyan kamatfizetési kötelezettségről, de kizárólag abban az esetben, ha az Európai Bíróság a reklámadó törvény közösségi jogba ütközését visszamenőleges hatállyal állapítja meg. Ezért a visszafizetendő összeg után kamat valószínűleg csak az Európai Bíróság döntését követő járhat az adózóknak.
És ha még mindig nem jó az EU-nak?
Felmerül továbbá az is, hogy a törvénymódosítás alapján túlfizetésként visszatérített reklámadó-kötelezettség utólag visszaállítható-e akkor, ha az Európai Bíróság végül nem állapítja meg a reklámadó-törvény közösségi jogba ütközését. Ennek a lehetősége nem zárható ki, mivel a reklámadó törvény adókötelezettséget és adómértéket előíró rendelkezéseit a javaslat nem helyezi hatályon kívül. Mindez tehát azt is jelenti, hogy valószínűleg nem minősülne a fizetési kötelezettség visszamenőleges előírásának az, ha a jogalkotó a reklámadó törvénynek a jelenlegi javaslat szerinti túlfizetésként történő visszatérítéséről szóló rendelkezéseit utóbb hatályon kívül helyezné.
A törvénymódosítás elfogadásáról hamarosan döntenie kell az Országgyűlésnek, mivel a javaslat szerint az új szabályok már 2017. május 25-én hatályba lépnének.
