Mennyire kell körültekintőnek lennie az adózónak?

Magyar ügy került az EB elé, amely nagyon fontos eset lesz, mivel az adóellenőrzés során a fiktív számla – adólevonási jog témakörét érinti. A kérdés többek között, hogy mennyire kell körültekintően vizsgálnia partnereit az adózóknak.

A magyar adóhatóság ellenőrzései során azt a gyakorlatot folytatja, hogy a gazdasági esemény fizikai megvalósulásának elfogadása ellenére tartalmilag hibás, fiktív számlának nyilvánítja azokat a számlákat, amelyek esetében úgy látja, hogy a számlakibocsátó a gazdasági esemény elvégzéséhez szükséges személyi és tárgy feltételekkel nem rendelkezik, nem rendelkezett.

Azt azonban már nem vizsgálja, hogy akkor ki volt az, aki a gazdasági eseményt a valóságban teljesítette. Ezt követően pedig a számlabefogadó elvárható körültekintését - és ezáltal a levonási jogát is - kétségbe vonja arra hivatkozva, miszerint nem vizsgálta meg eléggé a partnerét, így az objektív alapon tudnia kellett arról, hogy adókijátszásban vesz részt. A helyzet adójogi következményeit csak tovább súlyosbítja az a hatósági gyakorlat, hogy a fiktív számlázással összefüggésben a büntető jellegű 200 százalékos adóbírságot szabja ki - írja friss blogbejegyzésében Fekete Zoltán Titusz, az RSM Zrt. adómenedzsere. (A NAV évek óta a  fiktívnek minősített számlák esetén az általánosnak tekinthető 50 százalék helyett egyre gyakrabban 200 százalékos adóbírságot szab ki.)

Kép:sxc

2015. augusztus 18-án a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz, az adóalany objektív felelősségének megállapíthatóságát kérve.

A beadvány a következő kérdések mentén kéri az EB állásfoglalását;  mi várható el az adólevonási jogát gyakorolni kívánó adózótól, és mi várható el az adóhatóságtól, akit főszabályként a bizonyítási kötelezettség terhel? A kellő körültekintés vizsgálata fogalmilag kizárt-e arra hivatkozással, hogy a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre, illetve hogy a számlabefogadó kellően körültekintő magatartása csak a nemzeti adójogi szabályok szerinti formai hibás számlák esetében vehető figyelembe?

Remélhetőleg az Európai Bíróság ítéletével arra fog választ adni, hogy az irányelvvel és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban áll-e a tagállam adóhatóságának az a gyakorlata, amely nem deríti fel, így nem tisztázza azt, hogy a vitatott számla mögötti teljesítés pontosan kik között ment végbe. Azaz az adóhatóságnak kötelezettsége-e a bizonyításkor arra is kitérni, és csak akkor büntetheti meg a vállalkozást, ha azt is bebizonyította, hogy valójában kik voltak a teljesítésben résztvevő felek.

Az ítélet jelentőségét az adja, hogy amennyiben az Európai Bíróság szerint a magyar hatósági gyakorlat nincs összhangban az európai joggyakorlattal, akkor ebből közvetetten levezethető lesz, hogy az Európai Bíróság a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó belső jogi előírások megsértését is ki fogja mondani. A nem bizonyított tények adózó terhére történő értékelésének tilalmából következik, hogy az adóhatóság több évtizedes ellenőrzési gyakorlata ismételten felülvizsgálatra szorulhat.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo