Mennyit ér most céges ingatlana?

Ha rendbe akarjuk tenni cégünk pénzügyeit, vagy egyszerűen csak tudatos stratégiai döntéseket akarunk hozni, ismernünk kell eszközeink értékét. Ingatlanok esetében ez komoly feladat elé állít bennünket. Bár a könyvelésben gyakran elegendő az amortizált bekerülési értéket szerepeltetni, ennek legtöbbször nem sok köze van a pillanatnyi piaci értékhez.

Fontos tudni, mennyit ér a telephely – Kép: Pixabay

Talán két dolog van, amiben mindenki megegyezik egy ingatlan értékbecslésénél: az egyik, hogy ha találunk a vizsgált ingatlanhoz hasonlókat, amelyeket a közelmúltban adtak-vettek, azok áraiból következtethetünk a piaci értékre (összehasonlító értékbecslés).  A másik, hogy – mivel a tőkebefektetés törvényszerűségeinek itt is érvényesülniük kell – az ingatlan (tényleges vagy várható) jövedelmeiből kiindulva is eljuthatunk annak piaci értékéhez. Természetesen a piaci összehasonlításnak az utóbbi módszer esetén is fontos szerepe van, egyrészt a bevételek, másrészt az azok tőkésítéséhez alkalmazott ráta meghatározása során – hangsúlyozza együttműködő partnerünk, a Reconcept blog bejegyzése.

Ebből világosan látszik, hogy a mai piacon miért különösen nehéz valós értékeket rendelnünk az ingatlanjainkhoz. Akkor tudunk megbízható becslést adni a piaci értékre, ha onnan szerezzük hozzá az információt, ahol ezek az értékek kialakulnak: a piacról. Akkor sem volt könnyű dolgunk, amikor az még viszonylag egészségesen működött, mert Magyarországon az ingatlantranzakciók gyakran nem transzparens módon zajlanak. Ma pedig, amikor rendkívül ritkák a tranzakciók, illetve azok egy jelentős része bizonyos kényszerek hatására jön létre (pl. felszámolás vagy banki biztosíték érvényesítése), igen kevés a lehetőségünk arra, hogy a piaci érték szokásos értelmezésének megfelelő árakat figyelhessünk meg.

Ilyen helyzetben az értékek meghatározása közvetett összehasonlításokkal, illetve komplex, kevésbé robusztus módszerekkel lehetséges. Különösen igaz ez fejlesztési ingatlanokra (telkek, jelentős beruházást igénylő épületek), amelyek értékelése még békeidőben is a nehezebb feladatok közé tartozik. Itt, ha nem találunk nagyon hasonló ingatlanok tárgyában történt tranzakciókat (és túl jókat, frisseket jellemzően nem fogunk találni), a maradványelvű megközelítés sem fog sokat segíteni, mert a ma érvényes építési költség – bérleti bevétel – befektetői hozam hármas a legritkább esetben alkalmas egy fejlesztés profitábilis végrehajtására. Amit felépítünk és bérbe adunk, az alig vagy egyáltalán nem fog többet érni, mint amennyit befektettünk – éppen ez az, ami miatt nagyon gyenge a piacon az üzleti alapú fejlesztői tevékenység.

Béreljünk, vagy vegyünk?
A bérlet lényegesen olcsóbb és rugalmasabb megoldás, de egyrészről a saját tulajdon biztonságosabb, mert nem veszíthetjük el egyik napról a másikra a telephelyünket. Másrészről a tőkénk jobb helyen lenne a főtevékenységünkbe fektetve.
A feladat nem reménytelen, de ha lényeges döntést szeretnénk ingatlanunk értékének ismeretében meghozni, jól nézzük meg, hogy kitől fogadunk el tanácsot! Univerzálisan használható formulát az értékek meghatározásához nem tudunk adni, azt szakemberre kell bízni. Egy biztos: ami korábban, például a kétezres évek közepén érvényes volt, az ma nem az – és azt is tudhatjuk, hogy milyen irányba mozdultak el ezek az értékek. A tanácsadók napi élménye, hogy kemény, sokszor érzelmi megnyilvánulásoktól sem mentes vitákat kell folytatniuk saját ügyfeleikkel, mire azok elfogadják, hogy mind a korábbi szintekhez, mind az újra-előállítási költségekhez képest igen alacsony ma az az összeg, amelyet a piac hajlandó megfizetni az ingatlanok nagy többségéért. Ennek több oka van, de elsők között kétségtelenül a reálgazdaság általános gyenge teljesítményét, a finanszírozás elégtelen kínálatát és az országkockázatnak az elvárt hozamokban való lecsapódását kell említenünk.

Ha azt mérlegeljük, hogy vállalkozásunk eszközállományában valamilyen lényeges változást hajtunk végre, hogy annak tevékenységét és/vagy finanszírozását fenntarthatóvá tegyük, nem kergethetünk ábrándokat. Ilyenkor azt szeretnénk tudni, hogy milyen ár mellett tudunk egy tényleges tranzakciót megvalósítani egy létező vevővel, aki létező pénzből fizet. Ma pedig egyikből sincs sok.

Mindamellett hasznos, ha ismerjük azokat az értékeket, amelyeket ingatlanunk korábban, egészségesebb piaci körülmények között elért, hiszen ez legalább a nagyságrendjét elárulja a benne rejlő potenciálnak. Itt nem elsősorban a válságot közvetlenül megelőző egy-két évre kell gondolni; ahhoz hasonló viszonyokra belátható időn belül senki nem számít. A kétezres évtized első felében tapasztalt piaci értékek azonban viszonyítási pontot adhatnak arra nézve, hogy mit is várhatunk a remélhetőleg elérkező kilábalástól.

Milliárdokat fizetnek ki feleslegesen a vállalkozások
Elsősorban az információhiány, másrészt az előítéletek, harmadrészt pedig csak lustaság vagy időhiány az oka, hogy nem lépik meg a vállalkozások azokat a praktikus költségcsökkentési lépéseket, amelyekkel kis tételekben, de összességében jelentős mértékben tudnák javítani napi kiadásaik mérlegét.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo