A sok arcú siker
Arianna Huffington a Time Magazine által a világ 100 legbefolyásosabb embere közé beválasztott vállalkozója, újságíró, a Huffington Post internetes újság alapítója és főszerkesztője, korábban a New York Times legnépszerűbb kolumnistája. Karizmatikus egyéniség, sok éven át a legolvasottabb magazinok címlapszereplője.
Pénz és hatalom – vértócsában
Majd egy napon, Arianna lakása dolgozószobájának padlóján találta magát tócsányi vérben. Fáradtságtól és kialvatlanságtól összeesve íróasztala sarkára zuhant, ami arccsonttörést és szemsérülést okozott az akkor már 2 éve napi 16 órát újságjának expanzióján dolgozó Ariannának. Vajon, ezt akarta? Ha a sikert pénzzel és hatalommal mérjük, Arianna feltétlenül sikeresnek mondhatta magát. A külvilág csodálta, cége rapid gyorsasággal nőtt és vonzotta a befektetőket. Arianna pedig a PET és MRI vizsgálatok eredményeire várakozva azon tűnődött, hogy a sikernek valóban csak ez a két dimenziója létezik: pénz és hatalom?
Választaniuk kell?
A menedzserek közül sokan és sokáig azt gondolták, hogy választaniuk kell: vagy a magas szakmai teljesítmény, vagy a törődés magunkkal és másokkal. Ma már másként állnak a dolgok. Egyre több vállalati vezető osztja meg nem csak a munkát, de a döntéseket, a hatalmat és ezáltal a felelősséget is. Vannak olyan Fortune 500-as cégek, mint például az Apple, Target, Nike, and Procter & Gamble, hogy csak néhányat említsek, amelyek stressz-csökkentő programokat futtatnak vezetőik és a nem vezető beosztású alkalmazottaik számára is.(A stressz a mai munkahelyi élet egyik talán leggyakrabban használt szava, de kevesen gondolnak bele, hogy valójában mekkora károkat okoz nem csak a munkavállalóknak, hanem a cégeknek is.)
Egyre többen csatlakoznak hozzájuk olyan vállalatok, akik fontosnak tartják a munka és a munkán kívüli élet egyensúlyban tartását. A Glassdoor.com társasági oldalon maguk az alkalmazottak értékelik és rangsorolják a vállalatokat aszerint, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a munkatársak kreativitásának, hatékonyságának és testi-lelki állapotának javításáért.
Ehhez szorosan hozzátartozik az is, hogy a vállalat csúcsvezetője mennyire hallgatja meg munkatársai véleményét, azok mennyire érzik úgy, hogy részesei a döntéseknek és cégük üzleti sikereinek. Ahol a sikert a vezetők kisajátítják, ott a munkatársak számára nem lesz fontos, hogy azonosítsák magukat saját cégükkel, apátiába fordulhatnak, csökken a lelkesedésük, kreativitásuk és nem ritkán még az amúgy karizmatikus vezető utasításait is figyelmen kívül hagyják. A vezetői siker és hatalom a visszájára fordíthatja a folyamatot. (Ma a munkahelyi alázat a négy legfontosabb vezetői készség egyike ahhoz, hogy a különféle demográfiai háttérrel rendelkező alkalmazottakból kreatív, jól működő egységet tudjunk kovácsolni. Ez is tanulható, adunk hozzá pár tippet!))
A siker nem csak pénz és hatalom
Egyre több vállalati vezető gondolja úgy, mint Arianna Huffington, hogy a siker nem csak pénzügyi mutatókban és személyes hatalomban mérhető, hanem a vállalat teljesítményének kiegyensúlyozottságában, az ott dolgozók kötődésének erősségében is. Ezt a felismerést Arianna 2007-es “balesete” kapcsán tette, 2012-ben újságírói tevékenységét Pulitzer Dijjal jutalmazták, 2013-ban pedig a Forbes Magazin a világ legbefolyásosabb női vezetői közé sorolta.
Szabó Marietta Tudáskurátor Társaság www.tudaskurator.hu
