A könyvvizsgálati kötelezettségek 2013-as változásairól Kozma Attila, bejegyzett könyvvizsgáló írt blogbejegyzést az RSM DTM oldalán. 

Határértékek változása

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2011-ben a kormányzat több intézkedést is bevezetett, ezek egyike volt a könyvvizsgálati kötelezettségek előírásainak változása. Az egyik legfontosabb változás az értékhatárok megemelése volt, amit  két lépcsőben hajtottak végre (2012-ben és 2013-ban az árbevételi értékhatár 100 millió forintról 200 millió forintra nőtt, 2014-ben pedig 300 millió forintra fog változni), azonban a létszám-előírások nem változtak, vagyis továbbra is 50 fő a határérték.

A törvény módosítását követően kérdéses, hogy kinél mivel jár ez a változás? Mit érdemes végiggondolni ott, ahol döntési helyzet van?

Az alapszabályozást a Gazdasági társaságokról (Gt.) szóló törvény tartalmazza, amely szerint kötelező a könyvvizsgálat, ha azt a számviteli törvény előírja, vagy az alapítók az alapszabályban, vagy társasági szerződésben, vagy az alapító okiratban belefoglalták, illetve ha törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.

A Számviteli törvény az alábbi gazdálkodókra határozza meg a könyvvizsgálati kötelezettséget: - vállalkozó, - államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá - az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény, amennyiben teljesül az értékhatárra és az állományi létszámra vonatkozó előírás.

A Számviteli törvény alapján nem kötelező a könyvvizsgálat a 2012. évtől induló üzleti évben, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: 1.) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és 2.) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

2014-től induló üzleti évre a fenti 200 millió forintos értékhatár 300 millió forintra fog változni. 

Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének, vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. 

Nem biztos, hogy az általános szabályok vizsgálata elég

A fentieket nem alkalmazhatja azonban: a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, b) a takarékszövetkezet, c) a konszolidálásba bevont vállalkozás, d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, e) az a vállalkozó, amelyik – a megbízható és valós kép érdekében – kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.

A következő táblázatban szemléltetjük, hogy a 2013-ban kezdődő üzleti év tekintetében – kizárólag az általános szabályok szerint – mikor kell könyvvizsgálót megbízni:

Ha a társaságnál a fentiek alapján kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve választja a könyvvizsgálót az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor, azaz nem az ügyvezetés hatásköre, azonban sok esetben a tulajdonosok az ügyvezetést bízzák meg a kereséssel, vagy a tárgyalások operatív lefolytatásával.

Mit érdemes a döntéskor mérlegelni?

Minden tulajdonos vagy vezetőség természetes szempontja a költséghatékony gazdálkodás, azonban a 2013-as döntés előtt is – kiváltképp, ha korábban könyvvizsgálatra volt kötelezett a társaság – érdemes mérlegelni a jövőbeni hatásokat is. Amennyiben a határérték alá került társaság későbbiekben ismételten könyvvizsgálati kötelezettség alá kerül, lehetnek olyan következmények, melyet időben kell kezelni. 

Ezek például a következők lehetnek: - Jelentős készletszint mellett a későbbi könyvvizsgálat során megoldottnak kell lennie, hogy a  nem könyvvizsgált üzleti év végi készletéről a könyvvizsgáló kellő bizonyosságot szerezhessen. Ez főként olyan társaságoknál lehet kérdés, amelyek évközi mennyiségi és értékbeli nyilvántartást nem vezetnek, így a fordulónapi leltár elkerülhetetlen, és annak ellenőrzése nélkülözhetetlenné válhat. - Lényeges értékelések utólagos elfogadása és ellenőrizhetősége. A mérlegtételek esetleges értékvesztésének megítélése során hogyan biztosíthatók a könyvvizsgálói felülellenőrzések? Minden adat és információ biztosítható lesz-e (pl.: könyvvizsgáló, illetve az általa megbízott szakértő szemléje). A fenti két példa rávilágít arra, hogy a mostani megtakarítások nem feltétlenül kifizetődők a későbbiekben, ha ezen kötelezettség megszűnése várhatóan csak időszakos. Mivel később olyan problémákkal szembesülhet a társaság, ami könyvvizsgálati szaknyelven szólva hatókör korlátozáshoz vezethet. Ezek után fontos, hogy a döntés jövőbeni következményeit is fel kell mérni, a költségmegtakarítás figyelembevétele mellett. A könyvvizsgálat nem csak kötelezettség, hanem lehetőség is a Gazdasági társaságokról szóló törvény szerint, így a tulajdonos dönthet úgy, hogy saját elhatározásából bízza meg könyvvizsgálót.