Mától megváltoztak az állattartás szabályai; a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben. Október 1-jével hatályba lépett a levéltári törvény módosítása. Bár nem a hónap első napjától, de a bejelentés szerint napokon betiltják továbbá a pénznyelő automaták üzemeltetését.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása alapján a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket - például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma – mától hatályon kívül kell helyezni. Ezen túl tehát önkormányzati rendelet nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy a ló tartását.
Maradtak korlátok
Mindez azonban nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis "nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet". A jövőben ugyanúgy be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig.
Módosították a levéltári törvényt
A levéltári törvényt új előírásai szerint az egykori állampárt - az MDP és az MSZMP -, valamint társadalmi és ifjúsági szervezeteinek iratai az állam tulajdonát képezik, és így a Politikatörténeti Intézet levéltárában őrzött közokiratok az országos levéltárhoz kerülnek. A jövőben Magyar Nemzeti Levéltár néven működő Magyar Országos Levéltárba, és annak megyei szintű szervezeti egységei lesznek. A megyei levéltárak intézményi önállósága a módosítás által megszűnik, a közfeladat-ellátás tartalmi elemei azonban nem változnak. Megszűnik a kutatatási engedélyeket eddig kiadó levéltári kutatási kuratórium is, az engedélyeket az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára vezetője adhatja ki ezután.
A korlátozás nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok - köztük kutyák vagy macskák - tartására vonatkozó szabályok megalkotására. E tárgykörben az önkormányzatok továbbra is alkothatnak helyi szabályokat.
Az intézkedés egyik célja a Vidékfejlesztési Minisztérium indoklása szerint, hogy az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A nemzeti vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népesség-megtartó ereje növekedjen.
Betiltják a félkarú rablókat
A kormány mai rendkívüli ülése után jelentették be, hogy a pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolják. A döntés indoklásaként az MTI tudósítása szerint két érvet említettek. Egyrészt a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket. Mindemellett pedig - mint arról Orbán Viktor tájékoztatta a kabinetet - súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban, erről azonban további részleteket nem közöltek.
A parlament ezért - kivételes sürgős eljárással - várhatóan már kedd délután elfogadja a kormány törvényjavaslatát, amely még ebben a hónapban hatályba léphet, így "a koncesszióban működő játékkaszinókat leszámítva" a következő hetektől Magyarországon nem működhetnek majd pénznyerő játékgépek. Ma három, koncessziós alapon működő játékkaszinó van az országban, és a jövőben a jelenleginél is szigorúbb feltételekhez kötik az alapításukat.
Időt kérnek a kaszinók
Az E-Casino Szakmai Szövetség átmeneti állapot bevezetését, és külön szabályozás kidolgozását javasolta az Nemzetgazdasági Minisztériumnak, kérve, hogy különböztessék meg az I.-es-; és II.-es kategóriás játéktermeket. Álláspontjuk szerint enélkül lehetetlen helyzetbe kerülnek a játéktermek, kaszinók üzemeltetői.
A kieső költségvetési bevételeket, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintot az online szerencsejáték szabályozásából - a tervek között szereplő megadóztatásából - pótolnák. A nem helyhez kötött szerencsejáték szabályozásának kidolgozásával Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert bízta meg a kormányfő.
