Hogy miért érdemes az orosz piacra exportálni? Ez Európa egyik legnagyobb és legdinamikusabban bővülő piaca: 4,5 százalékos volt a tavalyi növekedés és komoly a fizetőképes kereslet is a magyar termékek iránt – mondta Füzesi Attila, az MKIK Magyar–Orosz Tagozat alelnöke, a Creative Expert Consulting ügyvezető igazgatója. „Cégünk közvetítőként foglalkozik ezzel a piaccal, elsősorban egy adatbázist készítünk arra, hogy ki számíthat a célországban potenciális vevőnek, ezeket továbbítjuk a magyar vállalat (megbízó) felé, és megindulhat a kapcsolat kiépítése.”

(A Piac&Profit magazin aktuális számában részletes összeállításban foglalkozunk a keleti nyitás aspektusaival.)

Oroszországtól nem félni kell, hanem megtanulni

Füzesi kiemelte, hogy a kapcsolatokat csak a helyszínen lehetséges életben tartani. A jelenleg is futó GOP. 3.3.3-as pályázat, amelyben piacra jutási támogatást nyújt a kormányzat, amely a teljes marketingköltséget, illetve a kiutazási költségeket is fedezi, ezenkívül a HITA is futtat egy pályázatot. A magyar illetve eu-s forgalmazási engedélyeket Oroszországban nem fogadják el, illetve a vámügyintézés során is hasznos lehet a közvetítőcéget használni. Új belépőként érdemes már olyan cégeket disztributorként megkeresni, amelyek már kiharcolták pozícióikat az orosz piacon. Ők tudják, minek kell megfelelni, és „kivel kell jóba lenni.” A kkv-k esetében legtöbbször egyszerűen nincs elegendő likviditása a cégeknek a piacra lépéshez. Szerezhetnek ugyan külső forrást ehhez, de ez nagyon nehéz.

Teltház előtt folyt a beszélgetés Kép:PP/FényesGábor

Dr. Rózsás Attila, az MKIK Magyar–Orosz Tagozat alelnöke, a Budapesti Agrárkamara elnöke, a Szentesi Mag Kft. ügyvezető igazgatója – az agrárium esélyeiről szólva kiemelte, az cél, hogy az Oroszország területére irányuló magyar agrárexport elérje a 20 évvel ezelőtti mértéket. „Ez ma lehetetlen: volumenben, mennyiségben ezt képtelenség megcsinálni” – vélte Rózsás Attila, aki szerint Oroszországtól nem félni kell, hanem megtanulni. „Mivel vagy megtanuljuk, vagy elesünk ettől az üzleti lehetőségtől.”

A réspiaci szerep elérése és megtartása lehet reális

A húsz évvel ezelőtti export szerkezetében az élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok, szaporítóanyagok és az akkor egyedi magyar agrártudás dominált. Rózsás szerint nem lehet hasonló szerkezetű a jelenlegi export, részben mert kevés a magyar árualap és nincs folyamatosan szállítható árutömeg. (Erről korábban a konferencián beszélt Tóth Imre, az MKIK orosz-magyar tagozatának elnöke is.)  „ Mikor az orosz piac két fő beszállítója (Moldávia és Grúzia) rossz viszonyba került Moszkvával, akkor az orosz piac fő képviselője Magyarországra jött és a magyar vállalkozók akkor nem tudtak szállítani az orosz piacra.” Ma a magyar mezőgazdaságban nincs nagy árutömeg, lehetőségként a vállalkozások számára legfeljebb a réspiaci szerep elérése és megtartása lehet reális. Rózsás szerint azonban még ez sem lehetséges a piacot megfelelően ismerő szereplő-közvetítő nélkül.  „Akarni kell, az orosz piacra jutást. A magyar zöldségpiac például a tizedszázalékokig le van osztva, nincs már hely nagyon a terjeszkedésre. hasonló a helyzet a környező országok piacain is, ezért az orosz piac felé érdemes fordulni, mivel óriásiak a lehetőségek.”

Ugyanakkor kiemelte, hogy a megfelelő exportárualap előállítása itthon rendkívül nehéz, ezért fontos, hogy a mezőgazdasági cégek rendelkezzenek a megfelelő háttérrel. Az öt alapvető rész a tőke, a föld, az infrastruktúra, az információ és a biztonság. Rózsás szerint az a cég, amely ezen az öt területen hiányosságokkal, illetve egyensúlyi hiányokkal küzd, nem képes a hosszú távú túlélésre. „Ma Magyarországon csak és kizárólag a tőke hiányzik ahhoz, hogy a megfelelő árualap létrejöjjön” – vélte Rózsás. „A zöldségtermesztés, üvegház technológiában, a vetőmag és a szaporítóanyag szegmensben, mezőgazdasági gépekre, magas feldolgozottságú élelmiszerekre, élőállatra komoly igény van az orosz piacon” – emelte ki.

Adó- és vámgondok

Horváth László, az MKIK Magyar–Orosz tagozat alelnöke, a Pólus Kereskedelmi és Pénzügyi Kft. ügyvezető igazgatója – a projektmegvalósítás tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, rendkívül sok probléma merülhet fel az orosz piacra kijutás kapcsán: és ebből csak az egyik, bár a legkiemelkedőbb ebben a vámolás kérdése. (Bár Oroszország már a WTO tagja, azóta könnyebb a helyzet.) Ha például 12 hónapnál hosszabb időtartamú projektet kivitelezünk, komoly engedélyeztetési procedúrán kell keresztülmennünk. Létre kell hozni egy külső vállalatot, a magyar anyacég nem folyamodhat engedélyekért, azonban arra ügyelni kell, hogy az adózás kapcsán viszont a magyar cég lehet az adóalany. Itt előjön az áfa fizetési, illetve a nyereségadó fizetési kötelezettség. Van a kettős adózás elkerülését célzó egyezmény Magyarország és Oroszország között, de azért minden magyar vállalkozás jobban teszi, ha egy bizonyos összeget a magyar adókasszába is befizet, mert a NAV ezt a szabályt meglehetősen hektikusan kezeli” – vélte Horváth László.

Kiemelte, hogy az utóbbi időben szaporodnak a költségvetési hátterű projektek. Ebben az esetben tenderen, vagy aukción kell részt venni. Ha megnyertük a tendert, akkor minden mehet, vigyázzunk viszont, hogy minden engedélyünket – hasonlóan az orosz cégekhez – időben szerezzük be. A finanszírozással kapcsolatban megjegyezte, ha képesek vagyunk a projekt elvégzéséhez szükséges hosszú lejáratú hitellehetőséget biztosítani, az komoly versenyelőnyt jelent vállalatunk számára. A nyelvtudás és a folyamatos jelenlét – legalább egy-két munkatárssal, rendkívül fontos az orosz piacon.

Horváth László kérdésre válaszolva kifejtette, a vállalkozásoknak 15 százaléknyi önrésszel kell rendelkezni (készpénzben) és ezt a projektmegvalósítás során kell elkölteni, ez a finanszírozás feltétele eximbankos hitel esetén. A magyar tulajdonosi hányad nem lehet kevesebb, mint 25 százalék, de gép-és berendezés szállításnál nem lehet 50 százaléknál kevesebb. A magyar hányad kapcsán ugyanakkor bizonyos kompromisszumos lehetőségek, ez sokban függ a tárgyalási pozíciótól. (a további feltételeket itt olvashatja)

Fel kell térképezni a motivációkat

Az elmúlt fél évben a MKIK szervezésében volt lehetőségem kétszer is Oroszországba eljutni, tettem azt ezért, hogy fogjuk meg az orosz embert – mesélte a fórumon Perlik Tamás, a Magyarországi Volksbank Zrt. lakossági és vállalati üzletág vezetője.  „Fontos számomra, hogy értsem, érezzem az ügyfelemet, mert akkor tudok megfelelő szolgáltatást nyújtani számukra” – vélte Perlik. Véleménye szerint a motivációk feltérképezése nélkül nem lehet boldogulni nemcsak az orosz, hanem semmilyen külpiacon sem.  Perlik szerint még mindig emlékeznek az oroszok a Globus konzervekre, ismerik a magyar mezőgazdasági és gyógyszeripari termékeket és energetikai szempontból is komoly felületek lehetségesek az együttműködésre. „A nyelv ismerete elengedhetetlen, angolul lehet kommunikálni, de az üzletet oroszul kell megkötni” – emelte ki Perlik.

A magyar-orosz üzleti fórum összefoglalóját a gazdasági környezetről, a katalizátorokról és gátló tényezőket az orosz-magyar üzleti kapcsolatok szintjén itt olvashatja.

A magyar cégek számára mind a kereskedelmi bankok, mind az állami exportösztönzők kínálnak konstrukciókat, amelyekkel áthidalhatják a finanszírozás nehézségeit. A magyar-orosz üzleti fórum beszámolóját ezekről a témákról, valamint a hitelképesség feltételeiről és arról, kinek éri meg az orosz piacra lépni, itt olvashatja.