A mulasztási bírságra vonatkozó előírások az adózás rendjéről szóló törvényben (2003. évi XCII. törvény 172.§.) lelhetőek fel. Nézzük meg, mire kell kiemelten figyelnünk és mekkora összegű bírság szabható ki egy-egy mulasztás okán. Együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikkében a leggyakoribb – és a legtöbb vállalkozást érintő – mulasztási körülményeket járta körül.

500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságra okot adó tényezők

A vállalkozások 500.000 Ft-ig terjedő (magánszemélyek esetében 200.000 Ft-ig terjedő) mulasztási bírsággal sújthatóak például a következő esetekben:

- ha nem jelentkeznek be az adóhatósághoz, nem teljesítik változás bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségüket, vagy ezeket hibásan, valótlan tartalommal, esetleg hiányosan teljesítik,

- ha az adóbevallásukat nem küldik be, illetve határidőt követően vagy késedelmesen küldik be és a késedelmüket nem mentik ki,

- ha adószám hiányában végeznek adóköteles tevékenységet vagy adószámhoz kötött tevékenységet,

- ha a többi jogszabályban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztják,

- ha a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítják ki,

- ha a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírtakról eltérően vezetik,

- ha a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataikban foglaltaktól eltérően járnak el,

- ha az adóhatóság kockázatelemzési eljárás lefolytatásához kérdőívet küld, és az nem küldik vissza az adóhatóság részére határidőben,

- ha az ellenőrzést, az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy a végrehajtási eljárást akadályozzák (például nem jelenik meg, vagy nem működik együtt a képviselő, stb.)

Ha az ilyen jellegű mulasztásokat az adózó ismételten elköveti, akkor a mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén már 500.000 Ft-ig, más adózó esetén pedig 1.000.000 Ft-ig terjedhet.

1.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságra okot adó tényezők

Kiemelt figyelmet kap négy olyan elem, amelynek megsértése különösen súlyos károkat okoz a gazdaságnak, ezért a következő mulasztásoknál az adózó 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható:

- ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy azt nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki,

- ha a számviteli törvény szerinti beszámolóra vonatkozó letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét az adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti,

- ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

- ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.

Ez utóbbi esetben nem sújtható az adózó a mulasztási bírsággal, hanem a jogszabály úgy fogalmaz, hogy az adózót „kell sújtani”, tehát ilyenkor minden esetben kiszabják a bírságot, de nem feltétlenül a legmagasabb összegben.

2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságra okot adó tényező

Ha az adózó a kapcsolt vállalkozásaival kötött ügyletekre vonatkozóan a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségét:

- elmulasztja határidőben teljesíteni (nem készít transzferár nyilvántartásokat),

- az előírásoktól eltérően teljesíti,

- hiányosan teljesíti, illetve

a nyilvántartási kötelezettséggel összefüggő iratmegőrzési kötelezettségét megsérti, akkor nyilvántartásonként 2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Ha a jogsértést megismétli, akkor az adózó nyilvántartásonként 4.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!