A büntetőjogi kockázatokat a cégvezetők általában csak távolról szemlélik, abból az érthető okból kifolyólag, hogy fel sem merül bennük olyan szándék, amely bűncselekmény elkövetésére irányulna. Sokan nincsenek azonban tisztában azzal, hogy egy gazdálkodószervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja a Btk. szerint nemcsak saját magatartásáért, hanem a vezetése és irányítása alatt álló személyek cselekményeiért is felelősséggel tartozhat – hívta fel a figyelmet Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj-tanácsadási üzletágvezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Az elkövetési magatartások szempontjából az egyik legszélesebb tényállás a költségvetési csalás, amely szinte minden, a költségvetés sérelmére irányuló magatartást büntetni rendel, a költségvetési bevétel fajtájától függetlenül.
Kevesen vannak tisztában azzal, hogy nemcsak azt a személyt rendeli büntetni a jogalkotó, akinek a szándéka a csalásra irányult, hanem azt a vezetőt is, aki a csalásban ugyan nem vett részt, de azt megakadályozhatta volna. A Btk. 397. §-ban szabályozott „A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása” tényállás szövege szerint ugyanis, amennyiben a gazdálkodószervezet vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a gazdálkodószervezet tagja vagy dolgozója költségvetési csalást kövessen el, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követ el.
Nem kell a büntetőjogi felelősség megállapításához, hogy valakinek a szándéka a költségvetési bevétel megrövidítésére irányuljon, ez a tényállás más magatartást rendel büntetni, kifejezetten a vezető felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségének elmulasztását.
Szintén kevesen vannak azzal tisztában, hogy a Btk. 409. §-ban meghatározott „Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása” bűncselekmény speciális alanya kifejezetten a gazdálkodószervezet vezető állású személye. Ez a tényállás szabadságvesztéssel rendeli büntetni annak a gazdálkodószervezetnek a vezetőjét, aki a közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog, vagy tény bejelentését vagy annak változását elmulasztja bejelenteni. Példaként említve, ilyen jogszabályon alapuló nyilvántartás lehet többek között a cégnyilvántartás vagy az ingatlan-nyilvántartás.
A példákat hosszan lehetne még sorolni, azonban a fentiek elégségesek annak alátámasztására, hogy a felügyeleti és ellenőrzési kötelezettség maradéktalan teljesítéséhez és ezáltal a vezetői felelősség kockázatainak csökkentéséhez nélkülözhetetlen, hogy a felelősséget viselő vezető számára a társaság tevékenységéről, gazdálkodásáról folyamatosan valós kép álljon rendelkezésre.
„Mindez pedig a gazdasági folyamatok áttekinthetővé tételével, az információk folyamatos nyomon követésével, a jogszerű működés alapvető biztosítékainak a kidolgozásával, a részfeladatokat végzők kötelezettségeinek meghatározásával, valamint az ellenőrzési rendszer kiépítésével biztosítható” – vélte a szakember.
