Miért felel a főnök a bíróság előtt?

A cégvezető nem csak saját cselekményeiért tartozik büntetőjogi felelősséggel, hanem közvetve az irányítása és felügyelete alatt álló személyek magatartásáért is. Évek óta jól megfigyelhető tendencia, hogy a büntető jogalkotás olyan irányba halad, amely szigorítja a vezetők büntetőjogi felelősségét. Büntető Törvénykönyvünk több olyan tényállást is tartalmaz, amelynek alanya kifejezetten a vezető, vagy felügyeleti jogot gyakorló személy.

Kép: PP-archív

A büntetőjogi kockázatokat a cégvezetők általában csak távolról szemlélik, abból az érthető okból kifolyólag, hogy fel sem merül bennük olyan szándék, amely bűncselekmény elkövetésére irányulna. Sokan nincsenek azonban tisztában azzal, hogy egy gazdálkodószervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja a Btk. szerint nemcsak saját magatartásáért, hanem a vezetése és irányítása alatt álló személyek cselekményeiért is felelősséggel tartozhat – hívta fel a figyelmet Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj-tanácsadási üzletágvezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Az elkövetési magatartások szempontjából az egyik legszélesebb tényállás a költségvetési csalás, amely szinte minden, a költségvetés sérelmére irányuló magatartást büntetni rendel, a költségvetési bevétel fajtájától függetlenül.

Mikor felel a vezető tisztségviselő?
A Polgári Törvénykönyv alapján a vezető tisztségviselők a jövőben fokozottabb felelősséggel kötelesek eljárni. Az ügyvezetők felelőssége komoly aggodalmakat keltett a cégvilágban, ezért jó tudni, hogy milyen esetekben merülhet fel a felelősség kérdése.
Kiemelt vezetői felelősség érvényesül a pénzügyi területen

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy nemcsak azt a személyt rendeli büntetni a jogalkotó, akinek a szándéka a csalásra irányult, hanem azt a vezetőt is, aki a csalásban ugyan nem vett részt, de azt megakadályozhatta volna.  A Btk. 397. §-ban szabályozott „A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása” tényállás szövege szerint ugyanis, amennyiben a gazdálkodószervezet vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a gazdálkodószervezet tagja vagy dolgozója költségvetési csalást kövessen el, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követ el.

Nem kell a büntetőjogi felelősség megállapításához, hogy valakinek a szándéka a költségvetési bevétel megrövidítésére irányuljon, ez a tényállás más magatartást rendel büntetni, kifejezetten a vezető felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségének elmulasztását.

Most már bevédik magukat a cégvezetők
Két éve immár a cégek ügyvezetői is felelnek az általuk vezetett cégek által okozott károkért. A tapasztalatok szerint a cégvezetők „vették az üzenetet”, és ezrével kötötték a felelősségbiztosításokat a tevékenységükre.
A gazdasági adatszolgáltatás is fontos kockázati elem

Szintén kevesen vannak azzal tisztában, hogy a Btk. 409. §-ban meghatározott „Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása” bűncselekmény speciális alanya kifejezetten a gazdálkodószervezet vezető állású személye. Ez a tényállás szabadságvesztéssel rendeli büntetni annak a gazdálkodószervezetnek a vezetőjét, aki a közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog, vagy tény bejelentését vagy annak változását elmulasztja bejelenteni. Példaként említve, ilyen jogszabályon alapuló nyilvántartás lehet többek között a cégnyilvántartás vagy az ingatlan-nyilvántartás.

A példákat hosszan lehetne még sorolni, azonban a fentiek elégségesek annak alátámasztására, hogy a felügyeleti és ellenőrzési kötelezettség maradéktalan teljesítéséhez és ezáltal a vezetői felelősség kockázatainak csökkentéséhez nélkülözhetetlen, hogy a felelősséget viselő vezető számára a társaság tevékenységéről, gazdálkodásáról folyamatosan valós kép álljon rendelkezésre.

„Mindez pedig a gazdasági folyamatok áttekinthetővé tételével, az információk folyamatos nyomon követésével, a jogszerű működés alapvető biztosítékainak a kidolgozásával,  a részfeladatokat végzők kötelezettségeinek meghatározásával, valamint az ellenőrzési rendszer kiépítésével biztosítható” – vélte a szakember.

Így írták át a Ptk.-t
Az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését is módosították arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Bemutatjuk a legfontosabb változásokat.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo