Százból négy cég becsődöl - Hogyan kerüljük el a bedőlést?
A hazai vállalkozások több mint 4%-a bedől, azaz 100 cégből átlag 4 válik egy éven belül fizetőképtelenné. Az elmúlt 5 évben a helyzet folyamatosan romlott, a bedőlési arány megduplázódott a 2008-as szinthez képest. Összegyűjtöttünk néhány figyelmeztető jelet, amely segít elkerülni, hogy tömegessé váljanak a kifizetetlen számláink.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Sokan azért nem fizetnek, mert az ő vevőjük sem fizet, és így tovább. Jelenleg európai viszonylatban is kiugróan nagyarányú a hazai körbetartozás mértéke és a fizetésképtelenség ma is nő. Bár a cégek kockázattudatosabbak és óvatosabbak lettek, a Bisnode csoporthoz tartozó PartnerControl döntéstámogató céginformációszolgáltató tavalyi évre vonatkozó gyorsjelentése szerint sok vállalkozás a saját bőrén tapasztalta meg a válság hatását: 2008 és 2012 között gyakorlatilag lineárisan nőtt a felszámolás vagy csődeljárás alá kerülő cégek aránya.
4 tipp, hogy mire figyeljünk
Számtalan céges adat nyilvános és ingyenesen elérhető akár az interneten, ám ez még önmagában nem elegendő. Ahhoz, hogy a potenciális nemfizetőt időben és nagy valószínűséggel ki lehessen szűrni, azt is tudni kell, hogy milyen összefüggéseket érdemes vizsgálni.
1. Könnyen lehet, hogy az alig egy éve alakult cég makulátlan: nincs lejárt tartozása sem a szállítók, sem az adóhatóság felé. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk a tulajdonosok és cégvezetők előéletét (ilyen mátrixszerű szolgáltatás a céginformációs szolgáltatók portfoliójában általában elérhető), lehet, hogy kiderül: számtalan korábban bedőlt cégben is tulajdonosként vagy tisztségviselőként szerepeltek az érintettek. Ez pedig már olyan információ, amelyre oda kell figyelni.
2. Fontos támpontot jelent a pénzügyi adatok elemzése is: a mérlegek, beszámolók sokat elárulnak a vállalat gazdálkodásáról. Amennyiben egy cég árbevétele alig 10 millió forint, nem feltétlenül biztonságos 15 millió forintra szerződni vele. Triviálisnak tűnik, mégis sok szerződést megkötnek anélkül, hogy ezt ellenőriznék.
3. A vállalati tulajdonlás és a cég pénzügyi adatai mellett a cégdemográfia is sok mindenről árulkodik: az a vállalkozás, amely gyakran vált telephelyet, székhelyet, jellemzőek rá a gyakori tulajdonosváltások, az ügyvezető cserélése, vagy a bankszámla módosítása könnyen lehet, hogy ha fizetési nehézsége támad, inkább eltűnik, semmint megpróbálná teljesíteni a felé fennálló követeléseket.
4. A meglévő partnerek monitorozására is megéri (a céginformációs szolgáltatók figyelik a negatív információkat és rendszeresen értesítik az előfizetőt). Negatív információ lehet: adóhatósági eljárás, cégbírósági ügyek vagy más jogi procedúrák indulása, valamint a más partnerekkel való üzleti kapcsolat alakulása. Jó tudni: a NAV végrehajtás alá kerülő cégek egynegyede a statisztikák szerint nagyságrendileg egy éven belül megszűnik.
A legnagyobb ugrás a válság kezdete után – 2008-2009 fordulóján – volt, azóta évente átlagosan 0,4 százalékponttal nőtt a bedőlési arány. Keleti József, a Bisnode csoport magyarországi Country Managere szerint még mindig nem beszélhetünk a tendencia fordulásáról.
– Ma is évről évre egyre több vállalkozás válik fizetésképtelenné. 2008-ban 2,33%-os bedőlési arány (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) jellemezte a hazai vállalkozásokat, ma 4,07%. A növekvő fizetésképtelenségi kockázatot és az ebből adódó veszteségeket egyre több cég tapasztalja a saját bőrén – magyarázza a szakember.
Míg 2011-ben átlagosan 62 cég ellen indult végelszámolás, 2012 első három hónapjában már 102 ilyen bejegyzés történt naponta, mutat rá a Dun & Bradstreet egy korábbi sajtóközleménye. Ennek ellenére továbbra is nő a cégek száma Magyarországon, igaz a növekedés üteme erősen csökken: 2008-ról 2009-re még 5%-os cégszám-növekedéssel kellett számolni, 2011-ről 2012-re 1% alá süllyedt a cégek számának emelkedése.
Ma közel 562 ezer cég működik Magyarországon szemben a 2008 elején tevékenykedő közel 490 ezer vállalkozással. Amennyiben a jelen tendencia tovább folytatódik, előfordulhat, hogy 2013-ban már a mainál kevesebb aktív vállalkozás lesz, ami nem feltétlenül negatívum, mutat rá a Bisnode közleménye.
Egy kisebb, de stabilabb és fejlődni, növekedni képes cégszerkezet valószínűleg, előnyös lenne. Keleti József szerint hosszú távon azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek a romló helyzet ellenére is képesek előrefizetéssel szolgáltatni, valamint azok, amelyek üzleti partnerenként mérlegelik a nemfizetés kockázatát és ennek megfelelően alakítják ki a fizetési feltételeket. „Egy üzlet akkor zárul, amikor a számlát kifizették. A biztonságos ügymenet érdekében érdemes egy pillantást vetni a cég adataira és a tulajdonosokra is, válaszolta a Piac&Profit magazin egy korábbi kérdésére a szakértő.
Ézsiás Tünde, az Opten céginformációs vezetője az szerint a céginformációk monitorozásával nem csak a kifizetetlen számlák felhalmozását lehet elkerülni. Az információ birtoklása magabiztos, érdekérvényesítő tárgyaláshoz vezet, amely eredményeképpen javulhatnak egy cég piaci pozíciói.
Megelőzhetjük a bedőlést!
Hiú remény azt gondolni, hogy a gazdasági növekedés beindulása elegendő lenne ahhoz, hogy a körbetartozás mértéke csökkenjen. A megoldás a cégek kezében van, hisz a nemfizetésből adódó kockázatok csökkenthetők, a veszteségek nagy része megelőzhető. Ma már egyre több vállalkozás tudatosan köt üzletet, ellenőrzi szerződéskötés előtt üzleti partnere megbízhatóságát, mert „jobb ma egy visszautasított szerződés, mint holnap a ki nem fizetett számla”. Ahogy ezt a cégek többsége belátja, és a kisebb méretű vállalkozások közül is egyre többen élnek a cégminősítés lehetőségével, a kiugróan nagyarányú körbetartozás csökkenni fog. Persze egyhamar nem fog megszűnni, de az elmúlt időszakban a hatóságok, a NAV is több olyan lépést tett, amely a látszatvállalkozások létezését, valamint a korábban tartozásokat maguk után hagyó cégek más néven, büntetlenül történő újraalapítását próbálta megfékezni. Azért még mindig léteznek becsukásra váró kiskapuk.
