Az Agrár Kompetencia Központ összegzése szerint tavaly és az idén megélénkült a termőföldforgalom a Földet a gazdáknak! program nyomán. 270 milliárd forint értében kelt el állami föld, 203 ezer hektár került magántulajdonba, ami a hazai szántóterület 4 százaléka. Az Erste Bank szakemberei úgy becsülik, hogy ez hozzávetőleg 200 milliárd forint hitelállomány-növekedést okozott, amelyet az állami hitelprogram mellett a kereskedelmi bankok is folyósítottak.
Hollósi Dávid, az Agrár Kompetencia Központ vezetője szerint az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy felértékelődött a termőföld, a regionális eltérések azonban kiugróan nagyok voltak. Az árverések adatainak a feldolgozásából az derült ki, hogy átlagosan 40 százalékos volt földárnövekedés a 2015-ös adatokhoz képest. A legnagyobb árugrás Tolnában volt, ott átlagosan 92 százalékkal nőttek az árak, míg Pest megyében 65, Hajdú-Biharban pedig 62 százalékkal. Ezzel szemben Nógrádban 7 és még Fejér megyében is csak 17 százalékos volt az emelkedés.
A földrajzi árkülönbségekben természetesen szerepet játszik a regionális földminőség is. Hollósi Dávid szerint a gyengébb és jobb minőségű földek között átlagban 500-700 ezer forint árkülönbség tapasztalható. Ma már aranykoronánként 40-50 ezer forinttal többet kell fizetnie a vevőnek a jobb földért, mint 2015-ben. Az Erste Bank Agrárhorizont című kiadványának összesítése szerint vevők díjazzák az egybefüggő területeket, 50 hektár felett már érvényesül a táblaméret hatása, ami 25 százalékos ártöbbletet jelent a kisebb táblákhoz képest. A kiugró áremelkedésben az Agrár Kompetencia Központ elemzői szerint az is szerepet játszhatott, hogy az új tulajdonosok nagyon kedvező kamatozású és futamidejű hitelekből tudták finanszírozni a termőföld-vásárlásaikat.
