Jön a diákmunka szezonja: mire ügyeljünk a szerződésnél?

Lassan kezdenek nyári munkák után vadászni a diákok, ahogy közeledik a vakáció. A nyári diákmunkák előtt azonban érdemes végignézni, mire kell figyelnie a szerződés megkötése előtt a diákoknak és a munkáltatóknak egyaránt. Segítünk.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Sokan vállalnak a középiskolai, vagy egyetemi tanulmányaik mellett rövidebb, vagy akár hosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy zsebpénzhez jussanak. Azonban mivel legtöbb esetben ez a nyári munkavégzést meríti csak ki, ami általában 1-2 hónapig tart, ilyen rövid idő alatt kevés élettapasztalatra tesznek szert, amely miatt a diák munkavállalók jobban ki vannak téve a munkáltatói visszaéléseknek, szabálysértéseknek.(Ugyanakkor a diákmunka akár a főállás előszobája is lehet!)

Így gyakori eset a fiatalkorú munkaszerződés, vagy bejelentés nélküli foglalkoztatása és ennél fogva akár a bér kifizetetlensége is. „Azonban emellett a munkáltatók sok esetben nem tartják be azokat a szabályokat sem, amelyeket a munkatörvénykönyve a fiatal munkavállalók védelme érdekében eltérően (kedvezményesen) határoz meg” – figyelmeztetett együttműködő partnerünk, az Adó Online oldalán megjelent szakértői cikkében Dr. Dénesné dr. Orcsik Judit. A szakember szerint ezért a nyári diákmunka szezon közeledtével érdemes áttekinteni a vonatkozó szabályozást.

Kép: Pixabay

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza. Az Mt. határozza meg, hogy a munkavállalókkal hogyan létesíthető munkaviszony, a fiatalkorú munkavállalókat milyen korlátozások betartásával szabad foglalkoztatni.

Mikor létesíthet munkaviszonyt a fiatal munkavállaló?

Ennek eldöntéséhez a fiatal munkavállaló fogalmát érdemes tisztázni, vagyis azt, hogy ki minősül fiatal munkavállalónak. Az Mt. a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek egyéb polgári jogi jogviszonyokban történő foglalkoztatására. Továbbá kimondja azt is, hogy munkavállaló csak az lehet, aki tizenhatodik életévét már betöltötte. A fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez azonban feltételként rögzíti a jogszabály azt is, hogy a szülő hozzájárulása szükséges hozzá. Ez a tizenhat és tizennyolc év közötti munkavégzés feltételeként elegendő is. Azonban a tizenöt és tizenhat éves kor közötti munkavégzésnek már több feltétele van, miszerint elengedhetetlen, hogy a fiatal nappali rendszerű képzésben folytassa tanulmányait, valamint hogy csak a hivatalos tanulmányi szünetekben vállaljon munkát. Ezen felül a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Nem csak a diáknak jó a gyakornokság
Sok szó esik arról, hogy milyen hasznos a fiatalok számára, ha munka közben szerezhetnek tapasztalatot. De nem csak a diákok profitálnak ebből. Sok vállalat időszakos jelleggel, rugalmas beosztásra, vagy csak egyes projektekre keres kisegítő munkaerőt, máskor pedig éppen az utánpótlás biztosítását indítják el ilyen módon. A fiatalok friss tudással rendelkeznek és lelkesek, a legtöbb esetben rövid idő alatt betanulnak, így gyakorlatban és költséghatékonyság oldaláról is hatalmas segítséget nyújtanak a vállalatoknak.
Fontos az írásbeliség és a szabályok betartása

Az Mt. a munkaszerződést kizárólag írott formában fogadja el, és nincs ez másképp a fiatal munkavállaló esetén sem. Tehát a munkaszerződést ebben az esetben is írásba kell foglalni, ez pedig a munkáltató kötelezettsége.

A munkaszerződés tartalmi elemeit is az Mt.- ben foglaltak alapján kell meghatározni, ezért tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét, rendelkezni kell arról, hogy a munkaviszony határozatlan vagy határozott időre jön létre (itt a diákmunka határozott időtartamú szerződést feltételez), valamint ki kell kötni a munkavégzés helyét is. Ezen kívül a munkabért meghatározó munkaidő hosszát is fontos meghatározni a szerződésben, amellyel kapcsolatban jó tudni, hogy fiatal munkavállaló esetében a napi munkaidő legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Amennyiben munkaidőkeretben történik a foglalkoztatás, akkor lényeges szempont az is, hogy a fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni. Továbbá a négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, és legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt is kell biztosítani, ami szintén eltérő szabályozás a felnőtt munkavállalókra vonatkozó szabályokhoz képest. Természetesen a fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő sem rendelhető el.

Diáknak is legalább minimálbér kell
A NAV adatai szerint tavaly 1587 iskolaszövetkezet 120 ezer tanuló foglakoztatásában vállalt szerepet. Igaz ugyan, hogy a nappali tagozatos hallgatóknak csak szja-t kell fizetniük, teljes munkaidőben nekik is legalább minimálbért kell kapniuk.
A törvényes képviselő hozzájárulása elengedhetetlen

A munkáltatók számos esetben elkövetik azt a hibát, hogy úgy kötnek munkaszerződést a 18. életévét még be nem töltött személlyel, hogy arról hiányzik a szülői hozzájárulás. Az Mt.- nek pedig egyértelmű szabályozásai közé tartozik, hogy a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:11. §-a alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

A fenti szabályok szerint tehát tehát a 16. életévét betöltött személy az Mt. szerint ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, azonban a megkötött munkaszerződés mégis csak abban az esetben érvényes, ha a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát is tartalmazza.

Amennyiben cselekvőképtelen, azaz 14. életév alatti fiatalkorú vállal számára megengedett munkát (pl. sporttevékenység, vagy modellkedés), abban az esetben nem elég a szimpla hozzájárulás, hiszen a munkavállaló ebben az esetben nem írhat alá munkaszerződést, ezáltal azt helyette kizárólag a törvényes képviselő kötheti meg.

Eltérő szabadságra vonatkozó szabályok

Az éves szabadság nem csak a felnőtt munkavállalót, hanem a diákmunkáját töltő fiatal munkavállalót is megilleti. Ez alap és pótszabadságból tevődik össze, melyből az alapszabadság éves 20 nap. Ehhez évi 5 munkanap pótszabadságot kell hozzá számolni, amennyiben a munkavállaló még nem töltötte be a 18. életévét. Amennyiben a munkaáltató kevesebb, mint egy évet foglalkoztatja a fiatalt, abban az esetben az összesen megállapított éves szabadság időarányos részét kell kiadnia. Amennyiben a munkavállalás rövidsége miatt a szabadság mégsem kerül kiadásra, akkor a munkaviszony befejezésekor pénzben kell azt megfizetni. Vagyis ha a fiatal csak a nyári szünetre vállal munkát, akkor a kettő hónapra járó 4 nap munkabért is meg kell fizetni számára, szabadságmegváltás címén.

Népszerű a diákmunka
A diákmunka rendkívül elterjedt: a felnőtt magyar diákok 35%-a jelenleg is dolgozik tanulmányai mellett, míg 32%-uk most éppen nem, de korábban már végzett valamilyen munkát a tanulás mellett. További 18% azok aránya a tanulók között, akik eddig még nem dolgoztak tanulmányaik mellett, de már a közeljövőben, a következő félévben tervezik, hogy így tesznek. (A vasárnapi boltzár egyébként éppen a diákmunkásoknak “tesz” be.)

Véleményvezér

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo