Mostantól a kkv-kat is védi a békéltető testület

Az új szabályozás szerint bizonyos esetekben a kis-és középvállalkozások is fogyasztónak minősülnek, így a békéltető testületekhez fordulhatnak vitás ügyeik rendezéséért. Mától a folyamatban lévő ügyektől független tanácsadással is foglalkoznak a testületek.

2012. július 27.

Timár Gigi

Nem szakmai, illetve gazdasági tevékenységükhöz tartozó esetekben a kisebb cégek fogyasztóként fordulhatnak a békéltető testülethez 2012. július 29-étől a fogyasztóvédelmi törvény módosításával. A fogyasztóvédelemben alternatív vitarendezési fórumként működő békéltető testületek ingyenes, pár hónap alatt lezajló vitarendezési lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára, akik köre most többek között a kkv-kal bővült.

További módosítás, hogy a fogyasztóvédelmi törvény a békéltető testületek hatáskörének bővítéséről is rendelkezik,amelyek így a folyamatban lévő ügykeről nyújtott tájékoztatás mellett tanácsadási szolgáltatást is nyújtanak mostantól. A fogyasztók tehát már egy esetleges eljárást megelőzően is tájékoztatást kaphatnak.

Ez különösen fontos, mivel a fogyasztói jogviták megoldása, a békéltető testületi eljárások hatékonysága szempontjából kiemelt jelentősége van a vállalkozások magatartásának. Annak, mennyire működnek együtt az eljárások során, hiszen a válaszirat küldése, a személyes meghallgatáson való megjelenés döntően befolyásolja az ügy végkimenetelét, az esetleges egyezség meghozatalának esélyét. A békéltető testületek állásfoglalásai nem kötelező érvényűek, ennek ellenére a Budapesti Békéltető Testület adatai szerint az elmarasztalt vállalkozások 61 százaléka eleget tesz az ajánlásnak. Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület elnöke szerint ez erős együttműködési hajlandóságot jelent, amit az előzetes ismeretek javítása tovább növelhet.

Mi lehet ügy?

Ami egyelőre problémát jelent, hogy a vállalkozások csak olyan ügyekben jelenhetnek-e meg fogyasztóként a békéltető testületek előtt, amikor az adott terméket vagy szolgáltatást „nem gazdasági/szakmai tevékenysége során használta fel”. Baranovszky szerint a törvény szövege is kétségeket hagy afelől, hogy ez a kitétel a vállalkozások mint fogyasztók esetében is érvényes-e, de elvileg sem értelmezhető, hiszen ha a cég könyveiben az adott tételt megjelentette, úgy annak használata elvileg szakmai tevékenységéhez köthető. Annak eldöntése, hogy ez mennyire igaz, véleménye szerint nem a békéltető testületek feladata. Ugyanakkor arra bíztatja a vállalkozásokat, hogy éljenek a számukra megteremtett új lehetőséggel, a kérdésekre pedig majd a precedensek adnak választ.

Az ügy során az eljárás alá vont vállalkozásoknak szakértők bevonására van lehetősége igazuk bizonyítása érdekében. Amennyiben érvelésüket nem fogadják el és a békéltető testület által az eljárás során tett ajánlásoknak sem tesz eleget a vállalkozás, az Fgytv. lehetőséget (2012. július 29-től pedig kötelezettséget) ad arra, hogy a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül -a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza. Az eljárás alá vont vállalkozásnak lehetősége van bíróság előtt megtámadni az ajánlást, elkerülendő a nyilvánosságra kerülés okozta üzleti hátrányokat.

Az egyes módosításokkal véleményünk szerint a békéltető testületi eljárások hatékonyabbá válhatnak, ezen változtatásokat a testület korábban is javasolta és támogatta - mondta el Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület elnöke. Hangsúlyozta azonban, a további hatékonyság érdekében további módosításokra is szükség lenne, így például fontosnak tartják a döntések kikényszerítése érdekében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerepének megjelenítését és erősítését.