Munkaerőhiány: fizetésemelés helyett leépítés?

A sok, fizetésemelést hangsúlyozó hír között olykor elveszik az a tény, hogy a munkáltatók NEM csak béremeléssel oldhatják meg a munkaerőhiányt. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy előbb-utóbb más utakat keresnek és ezzel a munkavállalók nem fognak jól járni – figyelmeztet szakértőnk.

Míg az év eleji és év végi hírek többnyire csak azzal foglalkoztak, hogy idén mekkora béremelésre számíthatnak a munkavállalók, addig kevesebbet hallani arról, hogy a munkáltatók milyen megoldásokkal igyekeznek pótolni a bérfejlesztésekre költött forrásaikat, illetve hogy miként igyekeznek úrra lenni a munkaerőhiányon. Mert azt ugye senki sem gondolhatja, hogy a béremelések önmagukban bármit is megoldanának. Az valójában csak tűzoltás, munkáltatói pánikreakció. Az érdemi megoldások csak ezután jönnek, és már most jobb felkészülni, hogy azok egyáltalán nem a munkavállalóknak fognak kedvezni.

Kép: Pixabay

Egyre több a robot az iparban

2017-ben nem csak az átlagos bérnövekedés volt 10% feletti, hanem az ipari alkalmazásban lévő robotok száma is 13%-kal nőtt az előző évhez képest. Nominálisan talán még nem számottevő az üzemben lévő robotok száma, azonban a tendencia mindenképpen árulkodó a szélesebb körű alkalmazásukra irányuló szándék tekintetében.

Hat plusz egy lehetőség a munkaerőhiány megoldására
A munkaerőhiány az elsődleges az üzleti kockázatok között a vállalkozások szerint. Vannak azonban a cégek kezében is lehetőségek a fluktuáció csökkentésére és az utánpótlásra. Szakértőnk segítségével bemutatjuk ezeket!
A robotizáció és gépesítés már korábban is említésre került a munkaerőhiány lehetséges ellenszerei között. Igaz ugyan, hogy ez egy igen költséges fejlődési irány, amely éppen emiatt alapvetően többnyire nagyvállalati, de mindenképpen tőkeerős környezetben jelent valós alternatívát. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a robotizáció folyamata nem teljes mértékben kiváltja az emberi munkaerőt, hanem egy kapacitás kiegészítést biztosít, amely mellett ugyanúgy nélkülözhetetlen marad az emberi munkaerő. Az viszont szinte biztos, hogy a korábbiakhoz képest más munkakörökben, más tudás- és tapasztalatbeli elvárásokkal lesz szükség a robotok mellett az emberi munkaerőre. És talán az sem a túl távoli jövő, hogy első körben valóban jórészt a hiányszakmák munkaerejét pótolhatják robotokkal, ám ezt követően már olyan feladatok ellátására is munkába állíthatók robotok, amelyek végzésére rendelkezésére áll(na) az emberi munkaerő.

Béremelés után leépítés jöhet egy hipermarket-láncnál

Tavaly ősszel az élelmiszer-kereskedelmi láncok munkavállalóinak bérköveteléseitől, majd pedig kialkudott béremeléseitől volt hangos a média. (És a fizetésemelési hullám még folytatódhat is!) Az akkor nyilvánosságra került százalékok és nagyságrendek több, mint impozánsok voltak, az érdekképviseletek örülhettek sikerüknek. A horizonton gyülekező sötét felhőket azonban már akkor is látni lehetett. Ezek a béremelések tökéletes példái voltak munkáltatói pánikreakciónak, amelyek minden kétséget kizáróan egy kényszerhelyzet eredményezte válaszlépések volt a munkaerőhiány generálta és felerősödött munkavállalói „követelésekre”.

Ha egy cég szexi, akkor vonzza a munkaerőt
Sorra születnek felmérések, melyek azt mutatják, hogy a cégvezetők nehezen találnak kompetens munkaerőt, mert nagy számban távoztak külföldre az értékes, tehetséges munkavállalók. Hogyan lehet ilyen helyzetben fejleszteni egy céget?
Ezeknek a munkáltatóknak már a tavalyi év során is nehezükre esett kigazdálkodni a nem tervezett mértékű béremelések forrásait. Egy családi kasszához vagy éppen állami költségvetéshez hasonlóan ezeknek a vállalatoknak is igen feszes, előre kiszámított költségvetésük van. Ha egyik oldalon nőnek a költségek, akkor annak fedezetét máshonnan, de házon belül kell kigazdálkodni. Furcsa játéka az életnek, de valójában csak puszta gazdasági törvényszerűség, hogy ugyanaz a hipermarket-lánc, amelyik tavaly rekord mértékű béremelést adott munkavállalóinak, azt most éppen leépítések lehetőségének említésével került be a hírekbe.

Plusz munkaerő helyett hatékonyságnövelés

Hogy is van ez? Ha egyszer olyan nagy a munkaerőhiány, akkor leépítés egyáltalán hogyan jöhet szóba? A választ maga az érintett vállalat adta meg: egyszerűsíti működési struktúráit a hatékonyság növelése érdekében. A vállalatoknak rá kell ébredniük, hogy további fejlődésüknek, hatékonyságuk és versenyképességük növelésének nem a munkaerőhiány az egyetlen akadálya. Ha egy vállalat legnagyobb értéke a rendelkezésére álló humán erőforrás, akkor a vállalat hatékonysága jórészt a munkavállaló hatékonyságán, a hús-vér ember teljesítményén múlik. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy a vállalatok legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudják a már meglévő munkaerő teljesítményének optimalizálásán keresztül hatékonyságukat növelni.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az első pánikreakciót követően már van olyan szektor és vállalat, amelyik elindult ezen az úton. Ha pedig ezek a megoldások is eredményesnek bizonyulnak, akkor biztosan nem kényszerülnek további, a tavalyihoz hasonló mértékű béremelésekre. Ez pedig figyelmeztető jel kell hogy legyen a munkavállalóknak is: lehet örülni a munkaerőhiány generálta béremeléseknek, csak közben el ne vesszen a munkahelyünk.

Szerző:

Dr. Tomka Barnabás

www.humaneroforrasoptimalizalas.hu

A cikk a Humán Erőforrás Optimalizálás blogon jelent meg

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo