Nem forgatják ki vagyonukból az ügyvezetőket

Számos téves elképzelés kering az új Ptk-ban meghatározott ügyvezetői felelősséggel kapcsolatban, bár a szabályozás valóban szigorodott, annyira nem eszik forrón a kását – hangzott el a BKIK és a Piac & Profit által szervezett KKV Akadémián.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Aki jól végzi a munkáját, biztonságban van
Kép:sxc

„Sok rémhír kering az ügyvezetői felelősséggel kapcsolatban, de szerencsére nem olyan komoly a helyzet, alapvetően nem arra kell készülnünk, hogy minden ügyvezetőt kiforgatnak majd a vagyonából” – mondta Kocsis Ildikó ügyvéd, a dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda vezetője, a BKIK és a Piac & Profit közös rendezvényén. A szakember szerint egyszerűen nem lehet olyan helyzetet előállítani, hogy egy ügyvezetőt ne lehetne anyagilag megfogni, így nem is érdemes a vagyon kimenekítésével foglalkozni. „Ezért azokat a körülményeket kell csökkenteni, amelyek a felelősségre vonás esélyét csökkentik” – hangsúlyozta Kocsis Ildikó. A szakember szerint, ha valaki nem köt a cég számára előnytelen szerződéseket, ha nem követ el bűntényt, vagy vesz részt tisztességtelen ügyletekben, akkor ügyvezetőként nemigen kell tartania a felelősségre vonástól. (De speciális biztosításokkal is védhetik magukat a vezető tisztségviselők, bár ezekkel kapcsolatban is vannak még bizonytalanságok.)

A felelősség meghatározásánál fontos tudnunk, hogy tettünk gondatlanság, vagy szándékosság kategóriájába esik-e. Szándékos kötelezettségszegésről akkor beszélünk, amikor valaki előre látja, hogy tetteinek milyen következményei lehetnek. Gondatlanság: ha valaki tudja, hogy magatartása helytelen, de abban bízik, hogy a magatartásának nem lesz negatív következménye.

Szintén el kell választanunk azokat az eseteket, amelyekben az ügyvezető döntéshozóként, vagy a társaság képviselőjeként jár el. Az előbbi esetben a saját jogkörében hozott közvetlen döntésekért felel, míg az utóbbi esetben a szerződések aláírásakor, kötelezettségvállaláskor (stb) jár el mint a cég képviseletére megbízott személy. Ebben az esetben a felelősség elsősorban a céget terheli, míg a döntéshozói jogkörben felmerülő felelősségért személyesen az ügyvezető felel. Az ügyvezető két irányba is felelős: egyrészt a tulajdonosok felé, másrészt „kifelé” azaz a cégen kívüli harmadik személyek, külső partnerek irányába.

Belső felelősség

„A belső felelősség kérdése akkor merül fel, ha az ügyvezető megszegi a cég felé meglévő kötelezettségét” – vélte Fehérváry Ákos a Baker & McKenzie ügyvédi iroda partnere. „Ennek nyilván akkor van csak jelentősége, ha a cégtulajdonos és a vezető tisztségviselő elválik egymástól, hiszen ha ugyanaz a személy tölti be a két posztot, akkor saját magát nem fogja perelni – hangsúlyozta a jogász szakember. A vezető tisztségviselő felelőssége a tulajdonosokkal szemben akkor merülhet fel, ha az ügyvezető megszegi a jogköréből fakadó követelményeket. A Ptk. azonban ezzel kapcsolatban meglehetősen tágan fogalmaz, így a felelősségi körébe tartozik minden, amiért nem a cég egy másik döntéshozó testülete (pl. taggyűlés, tulajdonos) felel. Irányítási jogkört képvisel az ügyvezető akkor is, amikor egy területért nem közvetlenül ő felel, (pl. marketinges kolléga), így a felelősség ezekben a körökben is az ügyvezetőt terheli.

Azért nem ész nélkül kell fizetni a kárért
A kár fogalma is módosult az új Ptk.-ban és az is, hogy milyen mértékben kell megtéríteni. A kárból csak azt kell megtéríteni, ami előrelátható lehetett, vagy amivel számolni lehetett, az ezen túlmenően keletkezett kárt nem. A törvény szerint ugyan az ügyvezetőnek már a feladatkör elvállalásakor „előrelátnia” kellene a cselekedeteiből fakadó károkat, ám ez az elképzelés életszerűtlen. „ Ez is majd a bírói gyakorlatból fog részletesen kialakulni” – vélte Fehérváry Ákos.
„Egy ügyvezetőnek minden esetben a társaság érdekei szerint kell eljárnia, ha ezt a kötelezettségét megszegi, akkor ezért felelnie kell. Ez azonban nem újdonság, hiszen ez a régi Ptk.-ban is megvolt.” – hangsúlyozta Fehérváry Ákos. Kiemelte azonban, hogy az új Ptk. jelentősen kiemelte a vezető tisztségviselők felelősségét. „Eddig csak egy általános kötelezettség volt, ebben következett be nagy változás az új Ptk.-ban, amely csaknem egy objektív felelősségi kört vezet be az ügyvezető esetén. A vezető ugyanis most már csak akkor nem felel a vezetése alatt bekövetkezett károkért, ha azt rajta kívül álló körülmény miatt következett be, az ellenőrzési körén kívül esett, illetve olyan körülmény következett be, amely nem volt előrelátható. A három körülménynek egyszerre kell érvényesülnie ahhoz, hogy az ügyvezető mentesüljön a felelősség alól” – mondta az ügyvéd.

Külső felelősség

Szerződésen belüli károkozás

„Ha van szerződés, akkor a Ptk. teljesen másképpen kezeli az esetleges ügyet, mintha nem lenne rögzítve” – hangsúlyozta Kocsis Ildikó. „Ugyanakkor a szerződéses viszonyokban szereplő közvetlen felelősség szigorúbb lett. Ám ebben az esetben a szerződést elsősorban a cég szegi meg, így ebben az esetben a cég fog kártérítési kötelezettséggel szembenézni. Más kérdés, hogy ha ez az ügyvezető hibájából történt, akkor a cég ezt behajthatja rajtunk ” – mondta.

Komoly következményekkel néz azonban szembe az ügyvezető, ha megszegi a társasági szerződésben foglaltakat. „Az új Ptk. csak akkor mentesíti a felelősség alól, ha a tulajdonosok előzetesen úgy nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ehhez a cselekményhez” – mondta a szakember.

Szerződésen kívüli károkozás

Itt két esetet kell vizsgálnunk: amikor magánszemélyként okozunk kárt, vagy amikor a cégképviseletében eljárva ügyvezetőként okozunk kárt. Ez utóbbi esetben az ügyvezető a céggel együtt egyetemleges felelősségben osztozik, azaz a károsult elvileg nem csak a céget, hanem az ügyvezetőt is perelheti. „Azonban a valóság éppen fordítva van: nem az ügyvezető felel a társaság okozta kárért, hanem éppen a társaság felel az ügyvezető okozta kárért” – hangsúlyozta Kocsis Ilona. A szakember szerint ez a kitétel a károsultat védi, mert az ügyvezető által okozott kárért magát a céget is perelheti. „Ha például az ügyvezető balesetet okoz a céges autójával, akkora kárt a cégén (is) be lehet hajtani” – mondta az ügyvéd.

Kire és mikortól érvényes?
Az új törvény bevezetésével kapcsolatban azt sem árt tisztázni, hogy tulajdonképpen kire érvényes - vagyis ki a vezető tisztségviselő - illetve, hogy mikortól tekinthető valaki az új törvényben megfogalmazottak hatálya alá tartozónak. A Réti, Antall és Társai PwC Legal jogászai itt összefoglalják a lényeget.
„Ennek következtében elképzelhető, hogy a jövőben megnő a kártérítési perek száma. Ám egy per sok idővel és költséggel jár, ezért arra, hogy százával indítanak majd kártérítési pereket, nem számítanék” – vélte Kocsis Ildikó.

Még a jogászok sem értenek egyet

„Még a jogászok sem értenek egyet abban, hogyan kell az új jogszabályokat alkalmazni” – vélte Fehérváry Ákos. A szakember szerint az ügyvezető felelősségének jogértelmezése ugyanis a törvény kétértelmű megfogalmazása miatt elsősorban majd a bírói gyakorlatban fog kialakulni. „Lehet esetleg olyan értelmezés, egy kartellvádnál, hogy ha megbírságolják a céget, akkor a kárt szenvedők az ügyvezetőt is beperelik majd, hiszen ő ült ott az asztalnál, amikor az árról megállapodtak a versenytársak” – hangsúlyozta a jogász. Az új szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy egy valóban gondatlanul eljáró cégvezetővel szemben felléphessen akár a tulajdonos, akár egy harmadik személy.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo