A gazdasági társaságok eddig önálló törvénybe (Gt.) foglalt szabályait a polgári törvénykönyv (Ptk.) parlament előtt lévő tervezete szerint beépítik az új törvénybe. A szabályozás új alapelve az, hogy a társaságok tagjai minden törvényi szabálytól eltérhetnek egymás közötti viszonyuk, valamint a társaság szervezetének és működésének szabályozása során – feltéve, hogy az eltérést a törvény kifejezetten nem tiltja, emellett az eltérés a hitelezői, munkavállalói vagy kisebbségi jogokat sem csorbítja „súlyosan”, továbbá a társaságok működése feletti felügyelet érvényesülését sem akadályozza.
Ez az új elv viszont komoly bizonytalanságot kelthet a gyakorlatban – hívja fel a figyelmet a DLA Piper nemzetközi jogi iroda szakértője, aki úgy véli, hogy a változó részletszabályok között vannak előremutató, ugyanakkor ellentmondásos elemek is. Molnár Gábor szerint az, hogy az eddig az önálló Gt.-be foglalt szabályok a Ptk. részévé válnak, önmagában nem jelent áttörő változást a szabályozás terén, azonban a joganyag új törvénybe integrálásával párhuzamosan a társasági jog számos ponton tartalmilag is módosul.
„E változások egyfelől rugalmasabbá, a gazdaság szereplőinek igényeihez jobban alkalmazkodóvá teszik a szabályozást, másfelől a tervezetben néhány olyan módosítás is megjelenik, amely komoly jogbizonytalanságot okozhat, illetve amely visszalépés a jelenleg hatályos szabályokhoz képest” – összegzi véleményét az iroda partnere, a társasági jogi és vállalatfelvásárlási csoport vezetője.
Mint arra Sárközy Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem üzleti jog tanszékének professzora is felhívta a figyelmet a Piac&Profit-nak adott interjújában, az új szabályozás megfordítja az eddigi alkalmazott elvet: a Gt.-től ugyanis csak ott lehet eltérni, ahol ezt a törvény megengedi, míg a Ptk. tervezete szerint ott, ahol a törvény nem mondja azt, hogy egy szabály kifejezetten kötelező, el lehet térni tőle.
„A vállalkozások sokkal nagyobb lehetőséget kapnak, hogy a társasági szerződést a saját viszonyaikhoz igazítsák” – mondta a jelenleg hatályos társasági törvény egyik kodifikátora. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy bár elvileg egyetért a javasolt megoldással, az a jelenlegi gazdasági helyzetben túlzott kockázatokat rejthet magában, s akár jogbizonytalanságot is keletkeztethet. „A törvényben az áll, hogy csak akkor lehet eltérni egy szabálytól, ha ez nem sérti a hitelezői érdekeket. Az viszont már megítélés kérdése, hogy mi sérti, és mi nem” –említett egy érvet a professzor.
Hasonlóan vélekedik Molnár Gábor is, aki szintén támogatandónak tartja a társasági jogi szabályok rugalmasabbá tételének szándékát, ám szerinte a szabály ebben az elnagyolt formában várhatóan komoly bizonytalanságot fog eredményezni. „Az olyan területeken, mint például a kisebbségvédelem, a jogi értékítéleteket – azaz, hogy mi a megengedett, és mi nem – a jogalkotónak kell meghoznia. Azáltal, hogy a törvény új megközelítése bizonyos rendelkezések esetében kifejezetten tiltja az eltérést, más rendelkezések esetében viszont a jogalkalmazókra bízza a döntést, komoly bizonytalanságot eredményezhet. Ilyen például az egyes társasági döntések meghozatalához előírt szavazati arányoktól való eltérés lehetősége. A szabályozási alapelv kidolgozatlansága negatívan hat a jogbiztonságra, ami a befektetések strukturálása szempontjából igen sajnálatos”– emeli ki az iroda partnere.
Visszalépések a Gt.-hez képest
Az új Ptk. bizonyos területeken kifejezetten visszalép a hatályos Gt.-hez képest. Ezek közé tartozik a vezető tisztségviselők képviseleti jogának szabályozása – állítja Molnár Gábor.
A hatályos Gt. a forgalom biztonsága érdekében úgy rendelkezik, hogy bár a vezető tisztségviselők képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja – például meghatározott értéket elérő szerződés megkötéséhez előzetes közgyűlési hozzájárulást írhat elő –, ez a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Ez a szabály biztosítja azt, hogy a társasággal jogviszonyba kerülő feleknek csupán a vezető tisztségviselők cégjegyzési jogát kell ellenőrizniük a cégnyilvántartásból ahhoz, hogy tudják, valóban köti egy szerződés a társaságot, és ehhez nem kell további kutatást végezniük.
A Ptk. tervezete ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti jogának korlátozása a harmadik személyekkel szemben is hatályos, ha erről a harmadik személy tudott, vagy tudnia kellett volna. Az új szabály alapján, ha egy szerződő fél biztos akar lenni abban, hogy a vele szerződő társaságot kötni fogja a megállapodás, akkor ehhez nem elegendő a vezető tisztségviselő cégjegyzési jogát ellenőriznie, át kellene böngésznie a cégnyilvántartásból elérhető társasági dokumentumokat is, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti jogát a társasági szerződés nem köti-e valamilyen feltételhez, illetve, hogy ez a feltétel teljesült-e.
„Ez nemcsak rendkívül körülményessé tenné az ügyletkötéseket, de a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok esetében még európai uniós irányelvbe is ütközik. A hatályos Gt. egyértelműen jobban szolgálja a jogbiztonságot, így ezt a szabályt mindképpen érdemes lenne módosítani az új Ptk. elfogadása előtt” – véli Molnár Gábor.
Arról, hogy a vállalkozók, vállalkozások életét hogyan érinti majd az a változás, hogy a társasági jog átkerül a polgári törvénykönyvbe, és nem lesz önálló a társasági törvény itt olvashat!
Rugalmas és innovatív szabályok
Bár a Ptk. részévé váló társasági jog túlnyomó része megegyezik a hatályos Gt.-vel, az számos ponton előremutatóan, a gazdasági szereplők igényeinek megfelelően változik a partner véleménye szerint. Az általa említett példák elsősorban a nemzetközi cégek és a nagyvállalatok működését könnyíthetik meg. Ilyen például az úgynevezett ügydöntő felügyelő bizottság hatáskörének bővülése, amellyel a kft.-knél is lehetővé válik az angolszász cégek működési gyakorlatának és igényeinek megfelelő testületi ügyvezetés kialakítása az egyéni, tisztségviselői vezetés helyett. A társaságok tagjai dönthetnek arról, hogy milyen széles hatáskört telepítenek e testülethez a taggyűlés és az ügyvezető közé. Ez a regionális és multinacionális cégek számára lehet fontos, mivel lehetővé teszi, hogy a helyi vezetés és cégcsoport külföldi vezetése közötti döntési kompetenciákat a befektetők igényeinek legmegfelelőbben osszák meg, véli Molnár Gábor. Szerinte előremutató változás az is, hogy a zártkörű rt.-k esetében megszűnik a pénzügyi segítségnyújtás tilalma – az rt.-k jelenleg nem nyújthatnak kölcsönt, illetve nem adhatnak biztosítékot az általuk kibocsátott részvények harmadik személyek általi megszerzéséhez –, ami a gyakorlatban sok gondot okoz a hitelből finanszírozott vállalatfelvásárlások esetében, mivel meggátolja, hogy a felvásárolandó társaság eszközei a finanszírozás biztosítéki körébe kerüljenek bevonásra.
