Bár senkinek nem jutna eszébe Európában elképedni azon, ha valami „szokatlan" szakmát tanul a gyengébbik nem valamely képviselője, a munka világában még nagyon messze vagyunk a nemek közötti teljes egyenlőségtől. (A női vállalkozókat az EU is segítené.)
A nő mint alkalmazott
A munkaerőpiacon hátrányos jelenségek sora kíséri a női munkavállalókat. A férfimenedzserek átlagos havi bruttó 700 ezer forintos jövedelme 33 százalékkal magasabb, mint női társaiké: az övék átlagosan bruttó 526 ezer forint - derül ki a Fizetések.hu legutóbbi kutatásából. És bár a diplomások nagyobb része nő, a felsővezetők között uniószerte mégis alig hat százalék az arányuk. A nőket erősen érinti az üvegplafon-jelenség, amikor, bár minden adottságuk megvan, a vezetői ranglistán nem jutnak át egy láthatatlan falon.
„A munkaerőpiacon alapvetően a tudás számít, de ha két azonos képességű emberről van szó, valóban előfordulhat hátrányos megkülönböztetés a nőkkel szemben. A gyakorlati tapasztalat az, hogy a nők némi kitartással minden területen képesek áttörni az előítéleteken. Sokkal nagyobb dilemma számukra, hogy a családra vagy a karrierre áldozzanak-e több időt. Egy felsővezetővel szemben például manapság olyan elvárások vannak, ami mellett korlátozott idő jut a családra" - hangsúlyozza Csákvári Róbert, a Work Force Személyzeti Tanácsadó ügyvezető igazgatója. A nemek közötti egyenlőség eléréséhez elengedhetetlen a családi és otthoni feladatok megosztása - például a szülői és az apasági szabadság fokozottabb igénybevételével -, de a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése sok esetben arra indíthatja a nőket, hogy pénzügyi és munkahelyi függetlenségük biztosítása érdekében saját vállalkozást indítsanak.
A nő mint vállalkozó
Vannak köztük fiatalok, akik a fogyasztói társadalom játékszabályait ismerve, öntudatosan kezdeményeznek, vannak nyugdíjasok, akik továbbra is vágynak a munka nyújtotta sikerekre, de talán a legnagyobb csoportot a szülés után visszatérők alkotják. Nagyvállalati, multinacionális környezetben nem igazán preferálják a szülőkorban lévő vagy már gyerekes női munkavállalót, mert attól félnek, hogy hosszú távon nem lehet százszázalékos teljesítményt várni tőle. Esetükben a vállalkozás egyfelől kényszer - mert például a részmunkaidő hazánkban szinte ismeretlen -, de sok esetben anyagi előnnyel is kecsegtet. Az Európai Unió definíciója szerint a női vállalkozó többségi tulajdonosa a cégének, és tevékenyen részt vesz a döntéshozásban, kockázatvállalásban és a mindennapos igazgatásban. Motivációja - a kutatások szerint - általában jelentősen eltér a férfiakétól. A női vállalkozók számára nem a pénz az elsődleges, sokkal inkább valamilyen segítő szándék vezeti a vállalkozói mellett, azzal együtt, hogy így megpróbálhatja a munkaidejét a családnak megfelelően beosztani. A tapasztalatok szerint ezért a női vállalkozások tevékenysége jellemzően nagyobb társadalmi megtérüléssel kecsegtet.
A férfi és női vállalkozók közötti alapvető különbséget nem tagadja Balázs Tibor, a többek között női cégek számára külön programot indító Seed Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozza azonban, hogy a különbözőséget semmiképpen nem szabad hátrányos helyzetként kezelni. A két nem közötti attitűdkülönbséget inkább meg kell tanulni kezelni. Egy uniós dokumentum szerint a női vállalkozói szellem biztosítja az üzleti dinamizmust és az innovációt, ez a potenciál pedig messze nincs kiaknázva az EU-ban, míg a női vállalkozók magasabb aránya összességében kedvező hatást gyakorol, és azonnali hozzájárulást nyújt a gazdaság számára. A nők precizitása, hosszú távú gondolkodása, együttműködési hajlandósága, a barátságos légkör megteremtésének képessége mind olyan jellemzők, amelyeket sikerrel lehet kamatoztatni az üzleti életben, de Balázs Tibor szerint a racionalitás uralta világban jellemzően inkább elvetett „női megérzés" szerepét sem szabad elhanyagolni.
Mentorok és jó példák
Amit a női vállalkozóknak a leginkább meg kell tanulniuk, az az, hogy hogyan viszonyuljanak az őket körülvevő társadalmi közeghez. Elsősorban az önbizalom erősítésére és kommunikációs tréningekre van szükségük a tapasztalatok szerint. Képzéseken olyan szituációk kezelését tanulhatják meg, amelyekre az általános tapasztalat leginkább a férfiak számára ad támpontot. Hogy valaki mennyire használja ki a nőiességét egy üzleti tárgyalás során, hogy hogyan vétetheti magát komolyan egy adott esetben csinos és fiatal nő a férfipartnerekkel, vagy hogy hogyan kell kezelni az olyan kellemetlen és erőt igénylő helyzeteket, mint egy nem fizető ügyfél vagy megszegett szerződés, ezek mind olyan stratégiák, amelyeknek a megtanulása hatalmas segítséget jelenthet a női vállalkozóknak. (További jó példát jelenthetnek a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány és a Telenor által kiosztott „Siker és harmónia - tanulságos vállalkozónői életutak" pályázat nyertesei. Az ő történetüket itt olvashatja.)
A tréningek mellett különösen fontos a jó példák bemutatása. A női vállalkozók képviselőinek magyar hálózata 2010 végén alakult meg, az Európai Unió pályázati felhívására. A tizenkét kiválasztott „nagykövet" példaként szolgál, emellett hálózatuk konferenciákat és workshopokat is szervez. Hamarosan indul egy mentori program is, amelynek keretében - egy többek között a Seed Alapítvány és a MAG Zrt. részvételével létrejött konzorcium szervezésében - egyéves tanulási, mentorálási lehetőséget kapnak a résztvevők. A tervek szerint évről évre növekvő program mentorainak kiválasztása szeptemberben zárult le, a mentoráltak jelentkezése novemberben kezdődik.
