Szinte minden tekintetben sokkal óvatosabbá váltak a nyugat-európai cégek egymással szemben, azonban 2015-ben már több mutató esetén is romlás következett be, - áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentésében. A vállalkozások valószínűleg pozitív tapasztalatokra tettek szert a készpénzes fizetések arányának növelésében, hiszen míg 2013-ban a nyugat-európai vállalatközi kifizetések értékének 45%-a, 2014-ben 42,4%-a, addig 2015-ben már csak 41,3%-a bonyolódott halasztott fizetéssel. Azonban a halasztott fizetés esetén a fizetési határidők tekintetében lazulás érezhető: a 2014-es átlagos 32 napos periódus 2015-ben 33 napra nőtt, bár ez még mindig nem éri el a 2013-as 33,7 napos átlagot. Ezen a területen jelentős eltérések tapasztalhatók az országok között: míg a német vállalkozások átlagosan 22 napos, addig a görögök 53 (belföldi vevők esetében 70) napos fizetési határidővel dolgoznak. Ezen belül a 90 napnál hosszabb határidők mértéke a németek esetében 1,3%, míg a görögöknél 14%.
A késve fizetés egyébként a magyar – és az európai gazdaság rákfenéje.
Ugyanakkor a hosszabb fizetési határidők nem eredményeztek pontosabb kifizetéseket, hiszen a 2014-es átlagos 20 napos fizetési késedelem 2015-ben 21 napra nőtt. Az átlagos 1 napos fizetési határidő hosszabbodással kombinálva ez azt jelenti, hogy a vállalkozások átlagosan 2 nappal később jutnak a pénzükhöz, mint tavaly.
A svédek és a dánok fizetnek a legpontosabban
Ezen a területen is nagyon eltérőek az országonkénti átlagok: hazai vevők esetében az olasz és a görög cégek 32 illetve 30 napos átlagos csúszást produkálnak, míg a lista túloldalán a svéd és dán vállalkozások állnak 9 illetve 12 napos késedelmekkel. Külföldi vevőik fizetésére a legtöbbet az olaszok várnak (átlagosan 29 napot), míg a görög cégek 5 napon belül pénzükhöz jutnak. Utóbbi jelenség magyarázata leginkább abban keresendő, hogy a görögök átlagosan kiugróan hosszú fizetési határidőket alkalmaznak. A fizetési késedelmek területén a legnagyobb hosszúságú növekedéssel az ír vállalkozások szembesülhettek hazai vevőik esetében (9 nap), illetve a britek külföldi vevőik esetében (10 nap) az elmúlt 2 évben.
(Magyarországon javult a helyzet az elmúlt években, de azért még lenne hová fejlődni.)
Több számlát fizetnek későn
Ugyancsak óvatosságra intheti a vállalkozásokat, hogy a vállalatközi számlák értékének 39%-át fizették késve, szemben a tavalyi 37,6%-kal, illetve a 2013-as 29,5%-kal. Azonban pozitív fejlemény, hogy kismértékben, de csökkent a behajthatatlan követelések értéke: 2013-ban az összes számlaérték 4,85%-át sohasem fizették ki, 2014-ben ez az arány már csak 1,7%, 2015-ben pedig 1,2% volt. Utóbbi probléma leginkább a görög vállalkozásokat érinti, ahol a számlaérték 3,3%-át sohasem fizetik ki, míg Ausztriában és Németországban 0,7% ez az arány.
A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok nem változnak évek óta, a megkérdezett vállalkozások jelentős része (51,4%) szerint belföldi vevőik likviditási problémákkal küzdenek, ezért kényszerűségből választják a késedelmes fizetést. A hazai vevők késedelmes fizetésének okaként a források hiányát említők esetében Görögország 84%-os értékkel toronymagasan vezet, utána Olaszország következik 73%-kal, de figyelemre méltó a francia vállalkozók 59,2%-os értéke is; a sort a dánok zárják 14%-os értékkel. Külföldi vevők esetében a megkérdezett vállalkozások 37%-a említette első helyen ugyanezt az okot; itt megint Görögország vezet 57,1%-kal, míg az utolsó helyen ismét Dánia áll 17,9%-os értékkel.
A legnagyobb kihívás a költségcsökkentés
Azonban jelentős átrendeződés történt azon a listán, amely azt mutatja, hogy a nyugat-európai cégek szerint mi jelenti a legnagyobb kihívást a nyereségességükre 2015-ben. Idén a „költségek kordában tartása” került az első helyre 24 százalékos átlagos említettséggel; azonban a svájciaknál 31, a hollandoknál, olaszoknál és a franciáknál 29%-a jelölte meg ezt az első helyen. A második helyre a tavalyi győztes „kereslet csökkenése” került 20%-os átlagos említettséggel, azonban a svédeknél 33 százalékkal, a dánoknál 25 százalékkal ez jelenti az első számú kockázatot a profitra nézve. A „félelemlista” harmadik helyén az egészséges cash-flow hiánya áll 18 százalékos aránnyal, ugyanakkor a britek 29%-a, az írek 28%-a, az osztrákok 24%-a illetve a görögök 21%-a tart mindennél jobban attól, hogy képtelen lesz egészséges cash-flow-t produkálni az idén.
