A keletkező adatok mennyisége exponenciálisan nő minden területen. A legváltozatosabb iparágak vannak a legnagyobb adatfelhasználók között, 27 százalék nagyjából a tudomány és innováció területe, de a húszas listában benne van a bányászattól a logisztikán át a kiskereskedelemig minden. Minden területen hatalmas mennyiségben képződnek adatok, és egyre nagyobb feladatot jelent ezek feldolgozása – mondta a Piac & Profit Ketyeg az adatbomba című konferenciáján Frischmann Gábor, a Vialto Consulting Kft. vezető tanácsadója.
Tényleg érték?
Az adatokból lehet értéket előállítani (közvetlen összefüggés van a vállalatok digitális átállása és a bevételek növekedése között), de ehhez megfelelő feldolgozásukra van szükség. A szakértő első lépésként céges önvizsgálatot javasol arról, hogy mennyire használjuk ki a cégünkben meglévő adatokban és magában az adatgazdaságban rejlő lehetőségeket.
Tegyük fel magunknak a kérdést, valójában mennyire tudjuk optimalizálni, ki, mikor, mivel és mit csináljon a cégen belül? Mennyire tudjuk pontosan, hogy hogy is állunk az adott pillanatban? Mennyire tudjuk kalkulálni, hogy bejönnek-e a csomagképzéseink, akcióink, marketingterveink? Mennyire ismerjük egyáltalán a piacunk, vásárlóink működését? Ha tudatosan használjuk az adatainkat, hihetetlen üzleti előnyökre tehetünk szert – hangsúlyozta Frischmann Gábor –, hiszen „ma már minden kérdésre van informatikai válasz”.
Előrejelzések szerint a digitalizációnak köszönhetően a big data lesz az új „olaj”, a legértékesebb nyersanyag a világban.
- megelőző (nem engedi bekövetkezni a személyes adatsértést)
- a személyes adatok védelme alapbeállítás
- nincs kompromisszum, nincs kibúvó
- a személyes adat teljes életciklusára vonatkozik a keletkezéstől a megsemmisítésig
- fontos az átláthatóság, a számon kérhetőség, a független tanúsítás
- alapja valamennyi elem személyes adatra gyakorolt hatásának elemzése
Az önelemzés második, nem kevésbé fontos lépése, hogy őszintén belássuk, mennyire bánunk gondosan az adatainkkal. Tisztában vagyunk egyáltalán az adataink értékével? Mennyire kezeljük gondosan az ügyfeleink, munkatársaink általunk kezelt adatait? Mennyire tartjuk karban az általunk kezelt adatokat? Mindez fontosabb, mint a többség gondolná.
Az adatok elvesztése négyszer annyiba kerül, mint azok begyűjtése és védelmének biztosítása. Az arányszám szektoronként különbözik, de az összefüggés minden esetben igaz. A legnagyobb kárt a cég reputációjának sérülése okozza (30%), de jelentős a működési hatékonyság károsodása (20%), a konkrét bevételkiesés (20%) is, személyes adatok elvesztése esetén pedig akár a hatóságok büntetése is anyagi kárt jelenthet a cégeknek.
Becslések szerint a kiberbűnözés évente 400 milliárd dolláros költséget jelent a világnak, és a cégek 70 százaléka az elmúlt egy évben elszenvedett sikeres támadást a rendszerei ellen. A támadásokkal érintett cégek 97 százaléka közvetlen veszteséget, 27 százaléka súlyos, stratégiai szintű veszteségeket könyvelt el. Egyre kiszolgáltatottabbak vagyunk, mégis kevesen érzik ennek a súlyát. A célzott, külső támadások mellett jelentős a véletlen adatvesztés szerepe is (18% erre vezethető vissza), és a Gamalto becslése szerint említésre méltó a rossz szándékú, belső támadás is (9%).
A gondos adatkezelés fontossága már az unióban is fontos téma, ennek eredménye a GDPR, vagyis az unió új adatkezelési rendelete. Ez ugyan 2018-tól lesz hatályos, de olyan komoly kötelezettségeket jelent a cégek számára, hogy épp ideje elkezdeni a felkészülést.
