Olcsóbban kapják a zenét a vendéglők

Az igazságügyi miniszter jóváhagyta az Artisjus 2015-ös szerzői jogdíjtervezetét: a vendéglátó üzletek által fizetett zenei jogdíjak átlagosan 19,5 százalékkal csökkennek január elsejétől. Az újonnan zenét játszó üzleteket további 10 százalékos kedvezménnyel ösztönzik a nyilvános zenefelhasználásra.

Kép: Pixabay

Egy gazdasági tanulmány tanulságait levonva a szerzők, előadók és kiadók 2015-ben átlagosan 19,5 százalékkal csökkentik, és egyben egyszerűsítik tarifarendszerüket a vendéglátóipar vonatkozásában. Az új tarifarendszer a zeneszolgáltatást is folytató üzletek díjkalkulációja során a nekik otthont adó település lélekszámát veszi figyelembe, ezzel megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, illetve a meghosszabbított nyitvatartási idő súlya is csökken.

Új belépők – további kedvezmények

Azok a vendéglátó vállalkozók, akik önként jelentkeznek be az Artisjus nyilvántartásába – azaz a szerzői jogvédő iroda munkatársai nem ellenőrzés során fedezik fel, hogy zene szól az üzletben –, az üzlet indulásának évében 10 százalékos, majd a következő évben 5 százalékos jogdíjcsökkentést érvényesíthetnek. Ez a kedvezmény azokra az új belépőkre vonatkozik, akiknél korábban (legalább 12 hónapon át) nem szólt zene. Az Artisjus ezzel a kedvezménnyel könnyíteni kívánja az első beruházás (pl. hangfalak, erősítő) terheit.

Az Artisjus arra számít, hogy a jogdíjcsökkenés és a kedvezmények következtében több vendéglátóhely dönt majd a nyilvános zenefelhasználás mellett 2015-től. Ez reményeik szerint közép- vagy hosszabb távon képes lehet ellensúlyozni a díjcsökkentés hatását – a több helyen szóló zene pedig több elégedett vendéghez és így sikeresebb vendéglátóiparhoz vezethet.

MIÉRT JÓ, HA ZENE SZÓL A BOLTBAN?
Nemzetközi és magyar felmérések is kimutatják, hogy ha egy üzlet zenét szolgáltat, az jó a fogyasztónak, és így jó az üzletnek is. A vásárló ugyanis így tovább marad a boltban, jobban érzi ott magát, és a fogyasztói döntések egyre nagyobb része születik meg a helyszínen. Az Artisjus 2013-as felmérése szerint a magyarok mindössze 3 százaléka nyilatkozik úgy, hogy kifejezetten zavarja, ha egy boltban zene szól. Ezzel szemben túlnyomó többségünk tudatosan keresi a minőségi zenét szolgáltató helyeket: a magyar válaszadók 70 százaléka nem váltana egy hasonló, de zene nélküli vendéglátóhelyre, akkor sem, ha ott kevesebbet költhetne alkalmanként. Természetesen az sem mindegy, hogy az üzemeltető milyen zenét szolgáltat. Fontos, hogy az üzlet profiljához és a célközönséghez illő muzsika szóljon, ami ettől függően ellazít vagy éppen felpörget. A 2013-as felmérés szerint a hazai vendéglátó üzletekben a zeneszolgáltatás 13,3 százalékkal magasabb italárakat eredményez, mint a zene nélküli helyeken.

Véleményvezér

Magyar Péter a Fidesz kommunikációján mulat

Magyar Péter a Fidesz kommunikációján mulat 

Folyik a politikai iszapbirkózás.
Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás

Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás 

A magyarok szerint mi kamuzunk a legtöbbet Európában.
Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo