Pusztulnak a cégek a gazdasági pangásban

2010 augusztusa óta nem szűnt meg annyi cég Magyarországon, mint idén októberben. A felszámolások és a végelszámolások száma a cégtörvény márciusban életbe lépett módosításai miatt csökken, de ez nem változtat azon, hogy a cégvilág még mindig a gazdasági pangást nyögi.

Idén októberben 3103 cég megszűnését tették közzé a cégbírságok; utoljára ilyen sok cég 2010 nyarán szűnt meg egy hónap alatt – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb jelentéséből. „A megszűnések számára a következő 12 hónapban nagyon figyelni kell, mert a cégtörvényben bekövetkezett változások miatt sem a felszámolási, sem a végelszámolási adatok nem tükrözik pontosan a cégvilág állapotát” – hívja fel a figyelmet a cégstatisztikai változásokra Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Sorra zárnak be a magyarországi vállalatok - kép: SXC

A cégtörvény március eleje óta hatályos módosításai megszüntették a kényszer-végelszámolás intézményét: az eljárást a kényszertörlések váltották fel. Ez értelemszerűen csökkenti a végelszámolások számát: a mostanában közzétett végelszámolások között ugyan még találunk hatóság által elrendelt, most jogerőre emelkedő kényszer-végelszámolásokat, de súlyuk fokozatosan csökken. Az utolsó ilyen eljárások kifutása után a végelszámolások alatt kizárólag tulajdonosok által kezdeményezett cégbezárásokat találhatunk majd. „Ennek fényében nem érdemes pozitív következtetéseket levonni abból, hogy októberben mindössze 1300 céggel szemben indult végelszámolás, ami a fél évvel ezelőtti havi 3-4 ezer ilyen eljáráshoz képest elképesztő méretű csökkenést jelent” – mondja az Opten igazgatója.

A kényszer-végelszámolások megszűnése miatt csökken a felszámolások száma is. Az új eljárásforma, a kényszertörlés ugyanis csak akkor fordulhat át felszámolásba, ha a cég vagyona a végelszámoló szerint fedezi a felszámolás tetemes költségét, márpedig ez a feltétel nagyon sok megszűnő cég esetében nem teljesül. A tendencia máris meglátszik az adatokon: októberben „csak” 1734 céggel szemben indult ilyen eljárás, ami a második legalacsonyabb érték az elmúlt 12 hónapban. „Ez az adat nemcsak azért nem ad okot optimizmusra, mert részben a cégtörvény változásának következménye, hanem azért sem, mert még mindig duplája a válság előtti idők havi adatainak” – mondja Tóth Tamás.

Tartósan visszaesni látszik ugyanakkor a cégalapítások száma. Tavaly jellemzően 4000 új céget jegyeztek be havonta Magyarországon, az elmúlt fél évben viszont csak átlagosan 2400-at, ezen belül októberben 2566-ot. „A cégtörvény módosítását megelőző cégalapítási hullám kifutása óta lényegében nem emelkedik az új bejegyzések száma, így a gazdaság stagnálása és a cégalapításoknál bevezetett szigorítások összességében talán hozzájárulhatnak a cégvilág tisztulásához is” – fogalmaz meg egy halvány reményt az Opten igazgatója.

Időzített bombák a vállalati piacon
A hazai fizetésképtelenségi mutató drasztikus romlásáról számolt be korábban a Coface Hungary is. A hitelbiztosító cég szerint ráadásul a már megvalósult kormányzati intézkedések, illetve az új adónemek várhatóan újabb kihívások elé állítják a hazai vállalatokat.
A nagy hatósági aktivitás azzal a reménnyel kecsegtet, hogy némiképp letisztul az egészségtelen magyar cégstruktúra" – mondja Tóth Tamás, aki szerint nem tartható, hogy Magyarországon 600 ezer társas és további 500 ezer egyéni vállalkozás működik. Az igazgató ugyanakkor úgy véli, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások konzerválják a kisebb cégeket, sőt akár az idei év elejéhez hasonló cégalapítási dömpinget idézhetnek elő, hiszen rendkívül kedvező helyzetbe hozzák a mikro- és kisvállalkozásokat. „A gazdaság élénkítését és az adók beszedhetőségét célzó kormányzati szándék üdvözlendő, de ki kell dolgozni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel elejét lehet venni a cégek osztódásának, illetve az adóoptimalizálási célú cégalapításoknak. Ellenkező esetben tovább aprózódik a cégstruktúra, ami nagy kockázatot jelent a hazai gazdaságra, és növeli a kitettséget a negatív külső hatásokkal szemben" – mondja az Opten ügyvezetője.

A hatósági szigor nem múlt el, csak átalakult

Felszámolások
Tavaly egész évben 24 348 cég szűnt meg hatósági intézkedéssel vagy felszámolási, végelszámolási eljárás végeredményeként. Idén a szám várhatóan meghaladja a 27 ezret.
Az adatok lecsengő tendenciát mutatnak a NAV év eleji aktivitását követően, ám a kép közel sem ennyire tiszta. Az év első öt hónapjában 3-4 ezer végelszámolást tettek közzé a cégbíróságok havonta, ez júniusban 2610-re, júliusban pedig 1678-ra csökkent. Tóth Tamás szerint azonban a hatósági szigor nem múlt el, csak átalakult: „A módosult jogszabályok miatt a kényszer-végelszámolásokat sok esetben kényszertörlési eljárások váltották fel, és ezekkel együtt magas szinten stabilizálódott a hatósági döntés alapján megszűnő cégek száma."

A decembertől márciusig tartó cégalapítási hullámot követő áprilisi mélypont után hónapról hónapra emelkedik a cégalapítások száma. „A tavaly jellemző havi 3-4 ezer cégalapítást ugyan még nem értük el, de az áprilisi 1800-hoz képest a július 2800 új cég komoly növekedést jelent. Így elképzelhető, hogy már a következő hónapokban visszatér a korábban megszokott cégalapítási kedv" – véli Tóth Tamás, aki szerint ugyanakkor egyáltalán nem természetes, hogy egy szűkülő gazdaságban ilyen sok új céget alapítanak.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo