Rémisztő állami beavatkozás

Nem munkaadó, és nem tulajdonos, mégis beavatkozik az állam az üzleti szféra vállalati autonómiájába, és az egyszer már megszűnt központi bérszabályozást hozza vissza elvárt béremelés formájában - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára csütörtökön egy konferencián. A kötelező és elvárt béremelések mértéke is megkérdőjelezhető, mert a gazdaság legjobb esetben is csak stagnál 2012. Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója a belső piacról úgy vélekedett, hogy az „maga a halál" a belföldre gtermelők számára.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés


Egyeztetés a bérekről 2011 decemberében. Az asztal végén szemben balra Dávid Ferenc
Fotó: MTI

Az 1993-ban egyszer már megszűnt központi bérszabályozás jött vissza elvárt béremelés formájában, és ez egy piacgazdaságban elfogadhatatlan - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaság által rendezett konferencián. A VOSZ főtitkára szerint a bértárgyalások legitim fóruma szerte Európában a szakszervezetek, a munkaadók és a - munkaadóként és mediátorként megjelenő - kormány részvételével működő grémium, amilyen a megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) volt. A kormány szerint az OÉT-ben túl sok volt a 16 résztvevő, de furcsa módon az új felállásban, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban 32 szereplő kapott helyet - magyarázta Dávid Ferenc, hozzátéve: ott ráadásul szinte lehetetlen értelmes párbeszédet folytatni és megegyezést kialakítani a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az országos bérajánlásról, már csak azért is, mert ennek a grémiumnak nem részese a magyar kormány.


Dávid Ferenc
Fotó: MTI

Rémisztőnek minősítette a VOSZ főtitkára azt, hogy az állam a központi bérszabályozást újjáélesztve a kötelező 19 százalékos minimálbér- és a 15 százalékos szakmunkásbérminimum-emeléssel beavatkozik az üzleti szféra vállalati autonómiájába, noha nem munkaadó, és nem tulajdonos. Korábban, 2000 és 2004 között is jelentősen emelkedtek a minimálbérek, de akkor átlagosan 4-4,5 százalékkal nőtt a gazdaság, míg most legjobb esetben is stagnálás várható - egészítette ki érveit Dávid Ferenc.

Dávid Ferenc: „A bérkompenzációra 2013-ban is szükség lesz, mert az elvárt béremelést jövőre sem tudják elviselni a kkv-szektorhoz tartozó vállalkozások.”

A legnagyobb munkaadói szervezetek, a VOSZ és az MGYOSZ azért nem tiltakozott az elvárt 5 százalékos béremelés, illetve a 93 ezer forintos minimálbér és a 108 ezer forintos szakmunkás-bérminimum ellen, mert látta, hogy kompromisszumra nincs esély, ezért a kármentésre koncentrált - magyarázta Dávid Ferenc. Ennek eredménye lett az, hogy a kormány első, 70 milliárd forintos bérkompenzációs ajánlata - amit 5 százalék feletti béremelés esetén vehetnek igénybe a cégek - 100 milliárd forintra nőtt, és további 21 milliárdos forintos keretet állított fel a kormány azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az 5 százalékos béremelés is nehézségbe ütközik. „Azt tanácsolom a vállalkozásoknak, hogy pályázzanak a bérkompenzációra, s arra figyelmeztetem a kormányt, hogy a bérkompenzációra 2013-ban is szükség lesz, mert az elvárt béremelést jövőre sem tudják elviselni a kkv-szektorhoz tartozó vállalkozások" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Lakatos Péter, a 100 milliárd forintos árbevételű Videoton vezérigazgatója arról beszélt, hogy exportorientált vállalata számára a korábbinál gyengébb forintárfolyam elviselhetővé teszi az elvárt béremeléseket. De ezt bizonyára másképp látják azok a cégek, amelyek belföldre termelnek, mivel „a belföldi piac maga a halál" - tette hozzá.

210 milliárd forint lesz a bankrendszer végtörlesztési vesztesége
Január közepén a magyar bankrendszernek a végtörlesztés miatti veszteség 143 milliárd forint volt, ez a legújabb becslés szerint 210 milliárd forint lesz február végére – mondta el a konferencián Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke. Hozzátette: a devizában számított lakossági hitelek törlesztését várhatóan áprilistól befolyásolja majd az árfolyamgát kibővítése, amelynek törvényi szabályozása február 16. és február vége között alakul ki. A bankszövetség elnöke kijelentette: magyar bankrendszer az elmúlt húsz évben betagozódott az európai bankrendszerbe, amit mutat az is, hogy az FHB kivételével minden nagyobb magyar bank meghatározó tulajdonosa külföldi bankház, az OTP Bank minimum 75 százaléka is külföldi tulajdonban van. A Magyarországon kihelyezett hitelek jelentős részét ezen európai bankházak forrásai biztosították, ahol a német hentes, a holland kereskedő vagy az olasz zöldségtermelő helyezte el betéteit. „A bankadó nagyon fáj nekünk, ezért volt fontos a kormánnyal kötött megállapodás, amely szerint 2013-től a bankadó megfeleződik, majd ezután olyan megoldást kell találni, ahol hosszabb távon egy mérsékelt bankadóval tudunk együtt élni” – fogalmazott Patai Mihály.

Véleményvezér

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.
Budapesten van a legtöbb orosz kém

Budapesten van a legtöbb orosz kém 

Több mint félszáz orosz kém dolgozik Magyarországon.
Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo